2023. november 1., szerda

Fülöp-szigetek felé

 

A repülőgép este kilenc előtt szállt le. Előtte még Kaohsiung kicsi repterén az egyetlen helyen, ami nyitva volt, rendeltem egy adag kaját. Meglepetésemre ízletes, nagy adag érkezett. Volt még idő elolvasni emaileket, stb.  Szépen nyugodtan indultunk el.

A Fülöp-szigetekre a beléptetés gyors volt, a csomag lassabb. Pénzváltás. 

Az egész utazás legzavarosabb szakasza jön. Luzon, a fő sziget, itt van a főváros kb 1/4 magasságban. Délre van egy vulkán, oda még majd elmegyünk.

Északra vannak történelmi települések és két turistás érdekesség. A közlekedés eléggé egysíkú: közúti. Van egy-két repülőjárat nagyobb távolságra és ennyi. 

Az egyik elképzelés Manila lehetett volna, hanyagolva minden mást. A másik éjszakai buszokkal a két turista célpont csoportban (3 nap alatt) vagy privát szervezésben rengeteg pénzért. A harmadik pedig észak és  onnan valahogy vissza. 

Már a covid ölte 2020-as tervemnek is ez volt a gyenge része. Most is az. Ennek lett a következménye, hogy végül vettem egy olcsó repülőjegyet északra és a terv pár nap alatt - ezt-azt megnézve - lecsorogni Manilába. Azt követően innen pedig már minden szervezett-tervezett.

4:10 a felszállás. Addig kell valamit kezdeni magammal. A terv az volt, hogy blogolok, olvasok, stb. A manilai reptér elég nagy, de eléggé sok terminálból áll össze. Szerencsére az érkezési és indulási terminál ugyanaz. 

Van itt valami rövid idejű hotelféle. Meg is találom. A cél ott beülni valami nyugodt helyre. Kedvesnek nehezen mondható hölgy közli, hogy nincs hely. Illetve van, de masszázzsal csomagban. Érződik, hogy ez egy erőltetett marketing akció, de végülis egy masszázs nem is olyan rossz ötlet (spoiler: de, mégis az - más okból). Az árak sem tragikusak. Megegyezünk.

A  masszázs egy dönthető fotelekkel telerakott sötét szobában volt. Én voltam az egyetlen (később kiderült, hogy csak az esti első) kuncsaft. Az arc thai jellegű fej-váll-láb masszázst nyomott, egy órát, ahogy ígérték. Jól is esett. A masszázs után maradhattam volna ott, de én inkább kiültem az asztalokhoz, gondolván, hogy ott lehet blogot írni és valamit enni-inni (benne volt az árban; a kínálat már más kérdés, elég szegényes volt). Szerencsére.

Meglepő módon gyorsan elment a kb 3 óra, Elindultam leadni a csomagomat és a kapuhoz. A biztonsági vizsgálat eléggé laza volt. A kapuk felé hatalmas embertömeg mindenhol. A terminált kicsit aláméretezték (vagy sok lett a fóka). 

A repülés ismét rendben ment, a csomagok is ütemesen előkerültek. Irány a városka és a szállás. Reggel 6-kor legalább a csomagoktól meg lehetne szabadulni. A bejutáshoz (kb 8 km) nem sok lehetőség volt. Taxi vagy ... tricikli. Busz sehol. 

Maradt a tricikli, ez a helyi bérelhető közlekedési eszköz. A szálláson kedvesen fogadtak és azonnal közölték, hogy a szoba ok, de fél ár a korai érkezés, Vannak pillanatok, amikor nem vitatkozol (pláne, hogy nem is volt min). 

Az éjszakázás után jól esett aludni pár órát. 


Nincsenek megjegyzések: