Emberkísérlet

 

Ez a poszt egy kis kitérő abban az értelemben, hogy nem a Fülöp-szigetekről fog valami élményt megosztani. 

Nem volt szándékos. De így alakult. 

A poszt két részből áll majd. Az első egy véletlenül alakult helyzetről szól, a második pedig arról, amikor ez a helyzet megváltozik.

Első rész - előtte

Az történt, hogy négy hete kedden elindultam Szöulba, ahova másnap a lengyel barátaim is megérkeztek. A koreai programunk elég sűrű volt és mellette még el is beszélgettünk egy csomó időt és némi munkára és a blogra is kellett szánni valamennyit. E körülmények egyik mellékterméke lett, hogy nem olvastam híreket - sem hírportálokat (sem magyart, sem valamilyen mást), sem Facebookot és mást sem (kivéve a Messenger üzeneteimet). Egyáltalán. Egész pontosan a híroldalak megnyitásáig sem jutottam el. 

Tajvanon ugyan a társasági komponens nem volt végig jelen, de a program ott is sűrű volt, a blog is több napos lemaradásban állt. Szóval a hírszegény életmód folytatódott. Igazából nem is nagyon hiányzott. Ezt úgy értem, hogy nem lettem feszült attól, hogy nem tudom mi folyik a világban: elég volt azt az információt megtermelni amire az egyes napokon szükségem volt és a blogot összeállítani (ami információ megosztás részemről).

Így vagyok most is ezzel. Az egyetlen különbség, hogy a következő útitársam Magyarországról érkezik és nem szeretnék sem tudatlan lenni, sem egy esetleges egyoldalú interpretáció áldozatává válni. Szóval jobb talán felkészülni.

Felvetődik a kérdés, hogy milyen stratégiával lehet négy hét kihagyást behozni - nagyjából. Nem sok időt elpazarolva erre. Egyáltalán, történt valami a világban vagy Magyarországon, ami igazán fontos? 

Volt már régebben olyan, hogy 1-2 hét nagyon kimaradt. Az viszont még azokban az időkben volt, amikor az információ egységének költsége (a megszerzéséhez vezető út) magasabb volt (mint a mai néhány kattintás). 

Ma viszont az alacsony költség igen nagy információtömeget zúdít(hatna) ránk és a leginkább a szűrés és a feldolgozás viszi el az erőforrásokat. Mi lehet a hatékony stratégia a naprakésszé váláshoz?

Vajon egy ilyen stratégia csökkentheti-e a hírkövetés mindennapos "költségét"?

Végül nem nagyon találtam ki semmi okosat.

Második rész - utána

A probléma egyik megoldását a véletlen segítette. Kaptam ugyanis mintaként egy heti külpolitikai összefoglalót, ami pár képernyőn összegezte, hogy mi zajlott a magyar releváns világban. Ezt elolvastam, aztán ránéztem a a portfolio és a hvg oldalaira illetve a F1-re. Ez elég is volt. Sok(k) is.

A hírportálokon egy szakállas arc menesztése volt a fő téma (nem az első, nem az utolsó: cserélgetik a figurákat, semmi érdekes). Nagyjából ennyi "áttekintés" után elegem is lett az egészből. 

Nem éreztem úgy, hogy valami nagyon hasznos információt megtudtam volna és nem hajtott a vágy további részletek felé. Innen nézve a dolgok a szokásos medrükben zajlanak, de ebben semmi érdekes nincs. Nem éreztem, hogy lemaradtam valami nagyon konkrét dologról.

Úgyhogy csendben vissza is tértem a nem olvasás stratégiájához két apró kivétellel: a hvg360 munkanapi kb 2-3 perces összefoglalóját megnézem és az F1-re ránézek pár naponta. Ez bőven elégnek tűnik. Egyelőre. Talán a heti külpolitikai összefoglalót még elolvasom majd. 

Sajnos elég szörnyű a nyitókép

Azon még el kell gondolkodnom, hogy hosszabb távra mi a tanulsága ennek a kísérletnek. Mi lehet az "olcsó" módszer a megfelelő szintű tájékozottsághoz? A Facebook is kérdés még, arra most sem szántam időt.  

Azonban ezeket ráérek az utam vége felé majd feltenni ismét, amikor amúgy is lesz pár kevésbé menős nap. Addig pedig maradhat a hírszegény nyugalom.