Hosszú nap lett. A vonat este 11-kor indult volna Udaipurba (most kb 1 óra késést várunk. Az állomáson rengeteg ember, hely alig. Azonban a kocsiosztályhoz tartozik egy váró: légkondi, WiFi, csend. Van idő blogot írni :-)
Reggel kijelentkeztünk a szállásról, ott hagytuk a holmikat. A portás csak úgy magától felajánlotta, hogy este fürödhetünk mielőtt az állomásra indulnánk. Ez jól jött a hosszú nap után. pénzt sem kért, a jattot pedig a közösbe kérte bedobni. Csak a rend kedvéért: H. R. Palace Hotel.
Reggel némi alkudozás és tervezgetés után megalkudtunk egy riksás arccal, hogy felvisz minket a város feletti Nahargarh Fort erdőbe, majd le a belvárosba.
Az erőd szép és elég nagy, sokkal turistásabb, mint eddig bármelyik. Fő látványosság a 9 majdnem azonos lakosztályt magában foglaló palota. Szép épület mellett a városra is kiváló kilátás nyílt.
A belvárosba visszatérve a Pink City látványosságait vettük sorra. Maga a belváros városfallal körbevett rész, 10 kapuval (ezeken keresztül hatalmas forgalom zajlik). Az utcák szabályosak: ez volt az első város, amit tervek alapján építettek fel Indiában. Maga a Pink City (Rózsaszín Város) elnevezés a Wales-i Herceg látogatása miatt azonos színűre festett épületek miatt terjedt el.
A következő állomásunk a Jantar Mantar obszervatórium (igen, ilyenben Delhiben is voltunk). Az öt közül, amit építettek, ez a legnagyobb és fel is lett újítva. Különböző csillagászati illetve a Nappal kapcsolatos megfigyelésekre szolgált.
A Hawa Mahal is egyfajta palota épület, ahonnan az előkelő hölgyek - megfelelő takarásból - figyelhették az utcai eseményeket.
Az épület Krishna koronáját mintázta, egyébként keskeny, ötszintes építmény. A Szél Palota (Palace of Winds) néven is emlegetik.
Egy kis séta, némi street food után értünk az Albert Hall Múzemhoz, ami épp zárva volt, de egy óra elteltével éjszakai nyitás volt. A mellette lévő Café Coffee Day-ben kávéztunk egyet, majd megnéztük az épületet belülről is.
Kívül nagyon szép és a kiállítások az egész világról bemutatnak tárgyakat (Magyarország a Zsolnay porcelánokkal van reprezentálva).
Az épület éjszakai kivilágítása is pazar. Próbáltunk riksát fogni, de tragikusan nem értettek angolul és fogalmuk sem volt a hotelünkről. Otthagytuk őket. Végül valamelyik utánunk jött, és a szálloda nevét mondogatta, mint aki tudja hogy hol van. Beültünk. Aztán kérdezgetett vmit a szálloda címéről. Végül Google Maps-szel elnavigáltuk.. Ez India ;-)
A szállásról fürdés után rövid sétával az állomáson voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése