A reggelit a szobába hozzák (nem kell étterem így). A nagy hátizsákok a szálláson maradnak. Rövid taxizás az India Gateway-hez, itt találkozunk újra indiai barátunkkal és innen indul a komp a Mumbaitól délre kinézett tengerpartra.
Önmagában a Gateway of India egy diadalívszerű építmény, V. György angol király 1911. évi látogatására emlékeztet, no meg arra, hogy ezen keresztül távozott az utolsó angol megszálló katonai egység 1948-ban (India 1947 óta független ország). A háttérben a Taj Mahal Palace szálló díszes épülete virít. A közelben még a Királyi Yacht Klub szintén szép épülete.
Mi azért itt találkozunk, mert innen indul a komp Mandwaba, ahonnan rövid riksázás után egy tengerparti kis szállásra hajtatunk (Awas Beach).
Megesszük a guavát és a sárkánygyümölcsöt. Finomak :-)
Fürdünk a tengerben. A víz nagyon kellemes, de a környék eléggé koszos, a homok sötét színű, a víz alatt itt-ott sziklák, kövek, tán korall maradékok.
Barátunk mesél a - hosszú - hétvége ünnepéről: a Diwali az egyik legjelentősebb hindu - jellemzően családi - ünnep, ajándékozással, sok fénnyel, tűzijátékkal és rengeteg petárdázással. A fény ünnepe, mivel Rama visszatérését ünneplik 14 éves számüzetéséből és a fény segíti útját. Mi is ünneplünk, boldog Diwalit kívánunk a velünk beszélgetőknek és ők is nekünk.
A szálláson kapunk ebédet, vacsorát (persze nem ingyen), amolyan szocialista stílusú "all you can eat" formában: a kaja finom, rengeteg és nagyon igyekeznek a kedvünkre tenni.
Estére vendégünk érkezik rövid időre: utitársam egy volt indiai kollégája családdal. Rengeteget utaztak egy rövid látogatásért. Kapunk Diwali ajándékokat (apróságok, édesség). Mókás volt volt kollégák üdvözletét tőle hallani és Indiában elbeszélgetni otthoni emberekről ;-). Kicsi a világ.
A késő esti F1 időmérő előtt még elsörözgetünk.