Foz de Iguacu

Gyakorlatilag utunk utolso celallomasara erkezunk estere. Korbenezunk, talalunk egy igen puccos bevasarlokozpontot, eves, aztan alvas.

Reggel gyonyoru napos ido fogad minket. A hely az Iguacu vizesesrol hires illetve az Itaipu vizeromurol, mely Braziliat es Paraguayt latja el villamos energiaval. A vizeses argentin oldalara indulunk helyi buszokkal - atlepve a hatart.

A vizesest magaba foglalo nemzeti parkban sok kilometeren keresztul lehet maszkalni es csodalni a kulonbozo zuhatagokat mas-mas perspektivabol. El is megy ezzel az ido, estere erunk vissza a szallasra.




A masodik napot eredetileg a vizeses brazil oldalara illetve a vizeromure terveztuk. Mivel maga a telepules a Parana folyoba (Brazilia-Paraguay hatarfolyoja az eromuvel) torkolo Iguacu folyo (Brazilia-Argentina hatarfolyoja a vizesessel) talalkozasanal fekszik, felmerul, h Paraguayba is at lehetne menni.

Vegul ismet gyonyoru napos idoben indulunk el Paraguayba, de a helyi buszok utvonalai miatt megis az eromu lesz az elso program.

Bekerulunk a kovetkezo latogato csoportba (1977-2010 kozott 7000+ magyar jart itt a 15+ millio latogatobol).

Az eromu brazil-paraguayi fele-fele tulajdon, 1973-tol epult. Mindenen igy osztoznak. A 10-10 turbina adja Paraguay elektromos energia szuksegletenek 90, Brazilianak 20 %-at.


A duzzasztott vizet (kb 3-4 Balaton feluletu) idonkent leengedik, ha tul sok. Szerencsere most is mukodik a tulfolyo (az ev 10%-ban van erre szukseg), ami latvanyosan zuditja at felesleges vizet tobb tizmillio liter/masodperc sebesseggel.


A bevezeto film erdekes. Buszken emliti a zold energiat, a termeszet vedelmet, az oktatasban tett erofesziteseket, stb. A buszon az idegenvezeto is jol nyomja. Maga a gat pedig monumentalis, a vilag het modern csodajanak egyike. A busszal athajtunk magan a gaton is (majd 8 km hosszu a duzzasztogat, az energetikai resz maga is 2 km), erintjuk igy a paraguayi oldalt is.




A latogatas utan ujabb helyi buszozas a paraguayi atjarohoz (hid). A kornyek egy nagy piachoz hasonlit. Atgyaloglunk a hidon. Bar mindket oldalon van hatarellenorzes, a forgalom majdnem szabadon halad. Mi is szo nelkul kisetalunk Braziliabol, a paraguayi oldalon bemegyunk a hatarorhoz. Meggyozodes nelkul pecsetel egyet.

Hosszu utca, arusok, arusok es meg arusok. Leterunk a fo utvonalrol. Arusok, boltok, buszmegallo, informacio. Vegul elindulunk vissza a hatar fele es egy modern bevasarlokozpontban ebedelunk vegre - vmi helyi "muanyag" kajat.

Visszamegyunk Braziliaba, "kipecsetelunk" Paraguaybol, besetalunk Braziliaba, hiszen onnan "ki sem jottunk".

Sajnos Paraguayrol nincs semmivel tobb elmenyem, mint eddig - bar ma ketszer is jartam a foldjen.

Lehetett volna a brazil vizeses vagy a kozeli madarpark a program, de hat ezuttal rossz dontest hoztam. Sajnos eletemben nem eloszor.