2023. október 19., csütörtök

Busan 1

 

Reggel indultunk helyi busszal, majd KTX vonattal. Az állomás mellett hatalmas építkezés (ingatlan fejlesztés). Ezekből Koreában igen sok van és általában sok magas épület készül el egy-egy ilyen blokkban. Itt az is érdekes, hogy mindez a város egy igencsak külső részén zajlik: mit fognak majd az itt lakók csinálni?

Busanba érve a szállásról elsétáltunk megnézni a régebbi városrészt. Busan az ország második legnagyobb városa, kb 3,5 millió lakossal. 

A "40 lépcső" háborús fogalom, egy dombra vezet fel, ahol sok szegény menekült húzta meg magát a koreai háború idején. Sokan remélték, hogy itt találkozhatnak össze családtagjaikkal, akiket a háború elsodort tőlük (ez visszatérő motívum az országban).

Persze az idő vasfoga ... szóval a mai lépcső nem ott van, ahol az eredeti, de megvan.

Innen a helyi toronyba vezetett az utunk. A város a tenger partján fekszik, sok öböllel, bennük kikötők és a földnyelvek között hidak. Mivel az idő is szépen kitisztult, lehetett látni és fotózni is. 

A következő megálló egy japán zen buddhista kis templom, egy kis oktatási centrummal kombinálva a hegy oldalában. 

Innen a helyi nagybani tengeri herkentyű piacra vezetett az utunk. Nagy csarnokban több folyosón árusok sora pakolta ki élet és halál között vergődő kínálatát. Ha épp a vevőnek úgy kellett, egy ügyes mozdulattal le is fejezte áldozatát.

Egy közeli plázában ért minket az ebéd. Maga a pláza azért érdekes, mert Korea 4., felénk kevésbé ismert konglomerátumához (ezeket és a hasonlókat emlegetik Chaebol néven) tartozik: Lotte név alatt (a másik három: LG, Samsung, Hyundai).

Aztán a szobák elfoglalása és némi délutáni pihenő következett, ami alatt én mostam a szálloda mosó- és szárító gépével. 

Este az egyik nyüzsgő városrész várt még ránk. A föld alatti "shopping street" két hosszú folyosóból állt. A felszínen kisebb boltok és nagy áruházak. Köztük - az országban először - néhány nehezebb sorsú hajléktalannak tűnő polgárt is láttunk.

A föld alatti és ...

... feletti világ

A szomszédos mellékutcákban pedig díszkivilágítás mellett lehetett venni, enni, inni. 


Nincsenek megjegyzések: