Kobe

A város a marhahúsáról híres. Minket inkább a barátom fia vonzott ide, ugyanis ő itt lakik jelenleg (egyéves "holiday working"vízummal van itt). Miután egy órára volt a találkozó megbeszélve, délelőttre terveztünk programot. 

Sajnos már Oszakában zuhogó esőre ébredtünk, ami Kobere is kiterjedt, de lassan csillapodott. Lassan. Így a Kobere délelőttre tervezett kert látogatást sake múzeum programra cseréltünk. 

Az állomáson kávézunk egy helyi kávézóban. Talán elég annyit mondani, hogy nincs presszógép. Most sem kedveltem meg a filteres tejes kávét. 

Bár induláskor már nem esett, amire leszálltunk a vonatról a múzeumnál, újra nekikezdett. Túléltük. 

A múzeum az egyik jelentős sake gyáré és ingyenes a belépés. Bemutatják a munkafázisokat és az eredményt is meg lehet kóstolni. Utána pedig - nem nagy meglepetés - vásárolni is lehet. 

Tovább vonatozva összetalálkozunk a fiatalemberrel és a szálláson lepakolunk, aztán ebédelünk egy kis helyi étteremben. Itt nincs menü sem angolul, sem képek a kajákról. Így a fiatalember japán tudására hagyatkozunk, ami olvasás és beszéd tekintetében is kielégítőnek tűnik. A kaja itt is finom és az adag sem is kicsi. 

A szálláson kicsit összeszedjük magunkat, röviden találkozunk az Airbnb-s vendéglátóinkkal (a fiatalember is náluk lakik már egy ideje, külön lakórészeket adnak ki), majd elindulunk a városba. 

A közeli parkban épp valami könnyűzenei dzsembori van: nyávogós lányok és egy keményebb rock formáció nyomja éppen a park két végében. Köztük sok ember, oldalt kajás standok. 

Innen Kobe kikötője felé indulunk, utunk egy jó része a háromdimenziós városdesignnak megfelelően a föld alatt illetve épületeken (pontosabban üzleteken) keresztül vezet - hosszan. A végén csak kijutunk a szabad levegőre és egyúttal Kobe jelképévé vált toronyhoz. Kilátó, kinézünk. 

A kínai negyed érintésével visszamegyünk a szállásra, kis pihenés. A napot a hely szellemének megfelelően egy kobe marhahúst felszolgáló étteremben zárjuk. 

Az asztal közepén tűz, rostéllyal. Itt sütögetjük a megrendelt húsokat. Kevés zöldség és finom szószok egészítik ki a menüt. És mindez jóval olcsóbb itt, mint pár éve Ginzában (Tokió) volt.