Túrista, mondd ... 1.

Bizalom

Furcsa volt, ahogy telefonon, alig értve egymást, szállást lehetett foglalni. Semmi biztosíték, megbízható adat. Az első szállásomon két nap után sem kértek el pénzt vagy útlevelet vagy bármit. Még csak be sem jelentkeztettek.

A kerékpárt úgy bérled, hogy kifizetsz egy napot (kb 400 Ft), beírod az adataid (név, ország, útlevél, szállás) egy könyvbe és mész. Estére hozd vissza.

És itt a 250 dollárnyi repülőjegy. Nekem egyértelmű volt, hogy hozzák, én meg fizetem. Az email szerint Yangonban (a reptéren?) jelentkezik majd vki a jegyek áráért. Egyszerűen bíznak abban, hogy majd előkerülsz és fizetsz. Hm...

Gyerekek

A gyerekek dolgoznak. Tevékenyen részt vesznek a családi vállalkozásban: kiszolgálnak boltokban, felszolgálnak éttermekben, segítenek műhelyekben.



Talán ezek mégsem az üldözött gyermekmunka esetei, sokkal inkább a szocializálódás -talán az európai normáknál hatékonyabb -módszerei.

Vannak - látszólag legalábbis - gazdagabb és szegényebbek fiatalok is.



Utóbbiak sokszor szerzetesként jutnak ellátáshoz.



Ugyanakkor külsőségekben igencsak sokan követik a nyugati divatot: már kis korban is festett haj (itt a vöröses árnyalatok divatosak - nemtől függetlenül), divatosra vágva, zselézve. A mobil is kezd kötelező lenni.



Nagyon sok kölyök szereti, ha fotózod :-o

Longyi



Talán ez a férfiak által változatosan tűrt, rögzített ruhadarab az egyetlen, mely nem esett a fejlődés (?) áldozatául. Ez egy zsákszerű (de alul is lukas) szövet, melyet ügyesen csomóznak a derekuk köré egyúttal a hosszát és bőségét is meghatározva. A derékvonalban pedig betehető pénztárca, cigi, mobil, stb. Volt aki ebben fürdött a folyóban, halászott a tóban. Rövidre véve akár focizni is megteszi.

Thanakha fa krém

Naptej helyett használják nemtől függetlenül, elsősorban az arcukon - sokan mintákat rajzolnak vele (vaj színűre szárad).



Maga az anyag egy fa kidörzsölt leve. Visszafogott illata van és természetesen tégelyben készen is vásárolható.

Köpés

Azt hinné az ember, hogy köpködés, mint szokás és köpés, mint méret/mennyiség kérdésében, no meg az ezzel kapcsolatos szabadság tekintetében nincs tovább, mint amit Kínában tapasztalsz. De van: kell hozzá a burmaiak által előszeretettel rágcsált bétel nevű izé (ezt majd meg kell néznem pontosan) és minden tekintetben javul a teljesítmény.



Már a taxis a repülőtérről befelé is kitett magáért: három adag ilyen zöld izét nyomott be és - mit sem törődve a Mercedese kölcsönözte eleganciával - számos alkalommal ürítette köpetét az ablakon keresztül akár 100 körüli tempónál is.

Egyébként a fogaik ettől a cucctól vörösek lesznek - amíg van nekik. Szóval nem egy egészséges szokás, de rengetegen űzik. Elég egy mosoly és kiderül.

Ahogy a bétel (zacskókban) készül

Kindle

Végül megvettem még Pattayán a Kindle-re a Lonley Planet Myanmar útikönyvét. Mivel Android platformra is van olvasó program, a könyv pedig megosztható, csodás egyszerűséggel tudom magammal vinni napközben is ezt az információ forrást.

Starbucks

Természetesen nincs Myanmarban. Azonban hoztam Pattayáról pár VIA-t és így ha jó kávéra vágyom, csak forróvizet kell szerezni. Egyébként otthon - pár nappal elindulásom után - elkezdték árusítani a VIA-t (ez itt a reklám helye).

Angol

Angolul mindenki beszél. Mindenre kedvesen reagálnak. Sajnos - Vietnamhoz hasonlóan -ez még nem jelent semmit. Külön feladat kideríteni, hogy tényleg működik-e a kommunikációs csatorna. Persze számos esetben nem vagy alig.

Az viszont érdekes, hogy sokszor a fiatalok mentik meg a család becsületét és nem egy esetben 12-13 évesekkel lehet érdemi beszélgetést folytatni.

Bár az étteremszerűségekben általában a menü angolul is megtalálható, de a köztereken például Bagan pagodáinak a neve is csak ritkán jelenik meg angolul. Olyan helyen sem, ahol angolul is kiírják, hogy fizetni kell a helyi idegenforgalmi "belépőt" (egy hétre 10 USD; tőlem eddig nem kérte senki).