Végül a szállásom szervezett egy megosztott taxis kirándulást a Mt Popa hegyre, ahol a burmai szellemek laknak. Ezek a szellemek még a buddhizmus előtti idők maradékai, de jól megférnek az utóbbival.
Az út kicsit több, mint egy óra a szállásom kocsiján, sofőrrel. Utastársaim a szálláson lakó német fiatalok - ketten. Épp Új-Zélandról illetve Ausztráliából vannak hazatérőben.
Útközben megállunk egy mogyoró őrlőnél: ökör jár körbe, középen egy fordított kúpban földimogyoró, benne az ökör által a kúp falához préselt hasáb. A préselés következménye a mogyoró krém és olaj elkülönülése. Ehhez az ökör és a hasáb közötti rúdon elhelyezkedve kell az ökröt nógatni és a peremen megjelenő mogyorót visszalökdösni a kúpba. Ki lehet próbálni. Egy nap egy adag készül el.
A hely másik látványossága a pálmalé kinyerése (fa, felmászni megvágni a fát a megfelelő helyen, alá kókuszból készült edényt akasztani, a korábbi edényt elhozni). A folyadék ize olyan, mint a kókuszdióban lévő léé.
Aztán hagyni a levet érni, majd lepárolni és már kész is a likőrnek nevezett itóka. Kóstoló. Kifelé megvehető.
A hegység egyik szikláján épült a templom.
A felfelé vezető fedett lépcsősor mentén a szokásos kegytárgy és ajándékárusok mellett a "hivatalos" szellemeknek szentelt helyiségek is találhatók.
A lépcsősor lakói kisebb testű majmok is. A helyiek kis papír zacskókban vásárolt mogyoróval kedveskednek nekik. Ügyesen bontják ki ezeket és tömik magukba a mogyorót. Ezzel és a lépcsősoron hagyott ürülékükkel munkahelyet teremtenek azoknak az embereknek, akik ezt eltakarítják. Szinte folyamatosan dolgoznak és a fizetségük a látogatóktól származó adományból jön össze, amit igyekszenek is begyűjteni (nem agresszíven).
A csúcson lévő épületegyüttes számos szentélyből áll, szép innen a kilátás a környékre.
Leérve megnézzük még a helyi szellemeket felsorakoztató termet, majd haza indulunk. Útközben van még egy-két fotózásra méltó hely.
A fiatalok vonattal mennének majd tovább, így megállunk a vasútállomáson. A pénztáros előkerítéséhez szükséges negyed óra épp elég a hely és a vagonok felderítéséhez. Nem tudtam eldönteni, hogy a busz vagy a vonat nagyobb kihívás. A srácok még csak nem is az "upper class" vagy "second class" jegyre hajtottak, hanem - a helyiek életének jobb megismerése végett -az "ordinary class"-t célozták meg. Lesz az ismerkedésre vagy 8 órájuk.
Közös ebéddel zárjuk programunkat.
A délután maradéka a következő állomásom, Kalaw utazási- és szállásügyeinek szervezésével, pihenéssel telt. A busz 7:30-kor indul és ismét hét óra zötykölődés várat magára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése