Végül Sihanoukból repültem Pattayára (pontosabban Bangkokba). Sajnos átszállással Siem Reapben, így egy kicsit hosszabb az út, de nincs közvetlen járat.
A helyi járatot a Lanmei Airlines prezentálta sokkal olcsóbban, mint a másik két kamobodzsai légitársaság. A Lanmei már két éves cég, kínai tulajdon. Az Airbus 319 kezelő paneljén (amit a stuvik nyomkodnak - szerintem - a dél-amerikai TAM légitársaság logója látszik (még?). A fedélzeten a magazin khmer és kínai nyelven íródott (a mindenhol szokásos angol kimaradt).
A helyi járatot a Lanmei Airlines prezentálta sokkal olcsóbban, mint a másik két kamobodzsai légitársaság. A Lanmei már két éves cég, kínai tulajdon. Az Airbus 319 kezelő paneljén (amit a stuvik nyomkodnak - szerintem - a dél-amerikai TAM légitársaság logója látszik (még?). A fedélzeten a magazin khmer és kínai nyelven íródott (a mindenhol szokásos angol kimaradt).
Egyébként a kb 50 perces út teljesen rendben volt - de a gépet eléggé lehűtötték.
Leszállás után van pár órám a következő járatig: ismét szembe jön egy meglepetés Starbucks. Így van hol blogot írni ;-)
A repülőút sima volt Bangkokba. Aztán a tavalyi buszos trükk a központi reptérre (a Qatar jegyem emailjének hosszú nézegetése után megkaptam a pecsétet az ingyenes transzfer buszra). Ez azért jó, mert egyébként szenvedés lenne a transzfer a két reptér között.
Sajnos csak az esti kilenc órai buszra volt már csak hely (lett több, mint egy óra időm). Pattayán vártak, rövid beszélgetés, alvás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése