Bár hét éve épp ellenkező irányban utaztam végig Vietnamon (Hanoiból Saigon felé), a reptértől a városig vezető kb.10 km-t lassan (30+ perc) megtéve megdöbbentő különbség látszik: az út mentén modern üzletek, bevásárló központok, maga az út kidíszítve (a kínai új év, ami itt is új év, díszítései vannak még mindenfelé). A forgalom nagy, de ütemesen zajlik (már este hét felé jár az idő).
A szálloda azon a környéken van, ahol annak idején is laktam (belváros, szinte minden érdekesség elérhető gyalogosan). Nem is nagyon ismerek rá a környékre. A felújítások mellett az építkezések miatti elterelések, lezárások is nehezítik a tisztán látásomat.
A városháza régi épülete az ország zászlajával - mögötte az új világ egy darabja
Ho Chi Minh szobra, amint a jövő felé mutat (vajon ilyesmit képzelt el? - ami persze értelmetlen kérdés, de ...)
A városra két napot terveztünk. Az esti érkezés után a közeli piac környéke és a vacsora fért még a nap végére. Másnap reggel a főbb látnivalókat vesszük sorba: Ben Thanh piac, Városháza, Operaház, Rex Hotel és Caravelle Hotel, Főposta, Notre Dame Katedrális (Saigon).
Az Operaház
Közben persze találkozunk a jelenlegi államvallás szimbólumaival is.
A parti őrség egy szép képen
Erről a plakátról valahogy, a pap és a szerzetes okán tán, de az 1984 (Orwell) jutott eszembe
"Nyakkendőmnek három sarka, büszkén kötöm a nyakamba"
Megújult kiállítás egy része a háborús múzeumban
Egy rövid kávészünet a helyi "Starbucksban", amit Highland Caffee néven ismernek és szintén sokat változott hét év alatt: eltűntek az ételek és maradt az italok és desszertek kínálata.
Szép látvány
Ezt követően a Jade Császár Pagoda következett: erről írják, hogy Buddhista, Taoista és minden mást is. Számomra is új élmény volt, de a mibenlétével kapcsolatban a látogatásom nem hozott tisztánlátást. A Wikipédia sem túl bő szavú.
Jade Emperor Pagoda - kívül és ...
... belül ...
... és újra kint.
Innen egy bátor húzással helyi buszjárattal indultunk a Skydeck felé egy kis kilátásért.
Buszon
A busz előtt és ...
... szemben.
Az épületbe beköltözött Heineken múzeum együtt látogatható (némi pluszért) a kilátóval. Nem hagyhattuk ki.
A regisztráció (ment self-care jelleggel), de a stáb nagyon manuálisan próbálkozott.
A kilátás
Maga az épület (az az izé ott fent egy heliport)
A vacsora alatt rájöttünk, hogy a tervezett programunkon gyakorlatilag túl vagyunk. Így másnapra az az ötletünk támadt, hogy korán elindulunk a reptérre, de a Cu Chi alagutak felé teszünk egy kitérőt.
A vacsora után még az éjszakai élet felé is elbandukoltunk: ismét kissé meglepő módon a thai lazasághoz közeli nyüzsgés fogadott minket: vajon Ho Chi Minh apó milyen képet vágna egy ilyen esti séta során?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése