2017. március 29., szerda

Pattaya ismét


Az Atlantis Condón töltök három napot a haza indulás előtt (itt laktam egy éve is). Jó ide visszajönni. Kamobodzsai futótársam elutazott ma reggel: nem jön a napokban futni, cserébe viszont van erre a pár napra egy robogóm. 

Az első reggel egy futással kezdődött a tengerparton (előbb ébredtem, mint terveztem). Szeretek itt futni. Semmi különös és mégis van valami kellemes hangulata :-) 

Némi rendezkedés és reggeli után elindultam F1 idénynyitó futamot nézni (itt pont délben kezdődött). Sajnos a szokásos helyen csak a takarítónő volt ott és nem akarta sem bekapcsolni a tv-t, sem rám hagyni, hogy kapcsoljam be :-( 

Egy gyors tankolás után a bárok környékére mentem, az egyik helyen nagyobb társaság volt és a képernyőn valami F1 - internetes adás. A vendégek finnek, legalább tízen, a közvetítés is finn nyelven ment (ha a magyar hasonlóan hangzik, mint a finn az idegeneknek, akkor elég idegesítő lehet egy idő után). 

Többen Raikönnen szerelésben. A helyi "telekomos" szerelő épp routert jött cserélni és nem értette,  hogy a gondos, lassú munkája miért okozott oly nagy felfordulást 11:58 körül. Aztán minden megoldódott és épp elkaptuk a második rajtot. 

Az külön öröm, hogy Vettel nyert :-) 

A délután egy kis vásárlás, fürdés, zápor, vacsora kombóval telt. 

A következő nap tartós esőre virradt és maradt is így kora délutánig. A futás helyett egy kis konditerem, majd munka és az elutazás előtti dolgok. Estére egy japán étterem.

Az utolsó napon már szép napos a reggel, megvolt a futás, pihenés, masszázs, pakolás és este a busz a reptérre. 

A buszon is van csomag és súly korlátozás (ez új: egy nagy csomag, max 20 kg és egy kézipoggyász; súlyosabbért, többért fizetni kell), ami rendben is lenne. A mindenes hölgy (jegyellenőr, csomagcimkéző, csomagpakoló), alacsony thai középkorú hölgy, a busz mellett megemeli az előttem álló arc csomagját és már kéri is a többletsúly díját (a váróban van mérleg). A fazon nagyon ideges, szentségel és fizet. Közben a hölgy viselkedése is csak a bunkó szóval írható le pontosan és tömören. 

Kérdezi az én csomagom súlyát: 18 kg mondom (csak úgy becsülve), a hölgy: cinikus vigyor, emelés, túlsúly árazás, buszjegy elkobzása - a nyomaték kedvéért. Tiltakozom, ismét bunkó, végül beviszem a csomagot a mérleghez: pont 18 kg. Erre elhúz (se egy elnézést vagy vmi...)  Kár szerintem ezt ilyen lehúzósan intézni :-( 

A repülés a Qatar Airways járatain simán telt és a budapesti landolás után a poszt is kikerült. 

Így repült el egy újabb tavaszi utazás :-) 


Nincsenek megjegyzések: