2015. március 21., szombat

Emberek


Bunkó - Pattaya

Azt állította, h webshopból él.

A kisbuszon (kis platós gépkocsi, két oldalán pad, végén állohelyek, tető) már csak állohely volt. A jobb oldalon igen hangos arc, sört iszogatva, láthatóan kapatosan, angolul nyomja a hülyeséget, kérdezgeti utastársait, poénkodik (leginkább saját maga szerint). Egyszerűen bunkó. Olaszokkal olaszul, oroszoknak is beszól. Nagyon gáz.

Majd elhangzik a következő mondat: 'I am Hungarian from Budapest.'

Nagyon gáz. :-(


Unoka - Bangkok (MDK reptér)

Már a kapunál a buszhoz állunk sorba. Előttem idősebb kínai házaspár kétéves forma kisfiúval és egy  korukbeli - velük jópofáskodó - fehér hölgy. A beszélgetésükből kiderül, h a kínaiak a kisunokájukkal utaznak. Busz. A repülő lépcsőjén és előtte hosszú sor, a kínaiak és a hölgy mögöttem. A nagymamánál a gyerek, a nagypapánál az összezártgyerekkocsi és egy csomag. A sor lassan halad a repülő gyomrába.

Egyszercsak a nagymama mellém lép, vmit beszél és nyújtja felém a kissrácot, mint egy csomagot. Meglepett tekintetemre tovább magyaráz: stairs, old, knee ... Hirtelen felfogom, h a lépcsőn nekem kell(ene) felcipelnem a gyereket. Átveszem, várom a kölyök reakcióját. Békében elvan. Nézzük a közelben fel- és leszálló gépeket. Lassan haladunk, a kölyök türelmes. Az ülések közé érve a nagymama visszaveszi a srácot, köszöni a segítséget.


Melvin - Mantanani

Húsz éves. Öt év után kimaradt az iskolából. Egyszerű munkákból élt. Egy barátja hívására jött a szigetre és kezdett egyszerű munkákat végezni a szálláson, később segédkezett a búvarkodás során a csónakok körül. Felszedett némi angolt a környezetéből. Vizsgázott már két PADI fokozatot (most készül a harmadikra) és most már ő merül turistákkal.

Nemrég repült először (a maláj félszigetre). Kiváltotta az útlevelét és kollégáival első külföldi útjára készül a Fülöp szigetekre.

Kedves, figyelmes társ a víz alatt. A műanyag szemeteket begyűjti a zsebébe, amíg búvárkodunk. Szerény, mikor magáról mesél.

Vajon több iskolával hova jut(hat)ott volna?


Falusiak - Mantanani (falu)

Mint írtam, rengeteg gyerek volt a faluban. A szálláson mondták, h sokan a faluból a városban dolgoznak. Az egyik falusi arc említette, h kilencen laknak egy házban a tágabb családból.


Egy arc a pálmafa tetején a levelek között vagdosott. Érdeklődéssel néztük, h vajon mit vág és miért, mivel magunktól nem jöttünk rá. A választ egy angolul jobban beszélő helyi nézelődő adta meg: a műholdvevő tányért árnyékolta a fa koronájának egy része, azt vágják le. A nézelődő, mint kiderült, az iskolában tanított arab nyelvet (Később azt is megértettük, h mire kell az arab: a vallási szövegekhez (bár állítólag csak az olvasásig tanulják és a megértést a maláj tükörfordítás segíti).  Talán otthon is kötelezővé kellene tenni újra a latint, mondjuk a matek helyett).


A gyerekek üveggolyókkal játszottak, néhányan kerékpároztak, a nagyobbak röplabdáztak. Mások csak nézték, h mi folyik ...



A falu szélén kis temető, szerényebb házak és a dzsungel ...




Iskolaigazgató - Sandakan politechnikum (utastárs)

A Sandakan-Kuala Lumpur járaton két maláj arc között ültem. Mindketten üdvözöltek, érdeklődtek, h honnan jöttem, merre jártam Malájziában, stb. A fiatalabb kevesebbet beszélt angolul. Az idősebb (később mondta, h 55 éves), folyékonyan nyomta. A két órás utat végig beszélgette velem.

Számos dologról szó esett. Könyvelő volt, majd ezt tanítani kezdte és végül a politechnikum (amolyan technikus képző) igazgatója lett, kb 100 munkatárssal (+a diákok).

Nagyon szerencsésnek tartja Malájziát, h az angol gyarmati kor által itthagyott intézményrendszer alkalmassá tette az országot a további fejlődésre, büszkén mesélt az oktatásról és az egészségügyi rendszerről, a limitált korrupcióról és a társadalom középosztályának relatív erősségéről.

Beszéltünk a szomszédos országokról és Malájzia relatív jó helyzetéről. Érdekelte Kelet-Európa, a szovjet éra és ami azóta történt.

Veszélyesebb téma volt a vallás, mivel ő muszlim. Nagyon el akarta mondani, h nem szélsőségesek (ezt persze tudom én is). Említettem neki, h a mecsetekben sokszor igen elzárkózók a turistákkal szemben és ez nem erősíti bennünk az ő nyitottsággal kapcsolatos megjegyzéseit. Szerinte viszont ez a "hitetlenekkel" szembeni diszkrimináció nem a vallás, hanem a mecsetek választása ... Szóval érdekes, h ezt sokféleképpen lehet nézni.

Mesélt s maláj történelemről. Sarawak és Sabah csatlakozása később történt a Maláj államhoz és ennek részeként kötöttek ki, h a beutazást ellenőrizhetik (nehogy az angolok után a félsziget maláj államai számolják meg őket) és mi e jog visszamaradt következményeit éltük meg.

Két és fél óra sokmindenre elég :-)


Menedzser - Dubai

A szállodában kaptunk egy italra meghívást és éltünk is vele. A pincértől érdeklődtem, h másnap reggel lenne-e lehetőség a F1-t megnézni (a szobában nem volt megfelelő csatorna a TV-n). Készségesen utánajárt és ígérte, h másnap reggel jelentkezik vki a megoldással.

Reggel felhívtak, h menjek le majd a bárba (ami csak 11-kor nyit, a futam 9-kor van) és ott megnézhetem. Így is lett.

Amikor elértem az egyik hotel menedzser kezdett velem beszélgetni. Szír arc, 10 éve itt él és dolgozik. Felesége bolgár, járt ott többször. Ismeri európa nekünk adatott felét.

Elbeszélgettünk Európáról, Libanonról, Szíriáról. Közben jött egy pincér, rendeltem egy cappucinót (vmit csak fogyasztani akartam, ha már ott töltök közel két órát).

A futam után kérem a számlát, mire a pincér közli, h a menedzser rendezte és a vendégük voltam. Köszönöm.

Sosem fogom megérteni ezeket az embereket.

Nincsenek megjegyzések: