A kényelem kedvéért Bangkokban aludtam egy éjszakát, majd kora délután repültem Vientiánba.
Laosz rendes kommunista ország (persze amolyan ázsiai stílusban), ahová vízum kell magyar állampolgároknak. Lehet eVisa igénylést online intézni, kb 50 USD, pár nap alatt megjön emailben és több belépési ponton is használható. Más belépési pontokon van vízum kiadás érkezéskor is.
Az út Bangkokba a szokásos: reptéri busz, Pink Floyd, vonat a városba.
Bangkok változik persze, de azért az ismerős környék ismerős marad. Bár Baiyoke torony a legmagasabb épület címről egy 2016-os és egy 2018-as épület miatt a harmadik helyre csúszott le a városban, de azért még elég magas. A forgalom pedig a szokásos.
A reggeli után még maradt némi idő, aztán a diszkont reptérről repültem Vientiánba. A taxis érezhetően rossz néven vette, hogy a taxióra esetleges pörgetése miatt előre szóltam. Mivel nem beszélt angolul, azt is gondolhatnám, hogy a Google Translate fordítása volt pontatlan (vagy még inkább udvariatlan), de hát november végén az egyik kollégája kezdte elrontani a hangulato(ma)t. A taxióra viszont most pontosan ketyegett. A lelki sebeket pedig mindketten túléljük.
Az egyik portás a szállodában elég nehezen kommunikált (leginkább szabadult volna tőlem), végül a kollégája hívatta a taxit az ajtónállóval. Az meg mondott valamit a taxisnak a reptérről. A kettőből a másikról :-O Szerencsére pár száz méter után feltűnt, hogy talán nem a megfelelő irányba megyünk. Kis nyelvi kűzdelemmel sikerült kiigazítani a helyzetet. Nem lehetsz elég óvatos.
A repülés is ment szépen. Sorban állás alig volt. Legalábbis a helyi szokásokhoz képest szinte semmi.
Maga a repülés kicsit rázós emelkedéssel kezdődött, de aztán szép leszállással ért véget.
Vientián reptere nem túl nagy, itt is ment minden szépen. Pénzváltás is meglepő pozitív fordulatot vett: a xe.com szerinti középárfolyamot (THB-LAK, azaz Thai bath - Lao kip) szépen túlkínálták a pénzváltók (ilyet sem látni sokszor, 580 helyett 650 helyi pénzt adtak 1 bathért, ami 10+%-os plusz). Az interneten ugyan van ennek némi nyoma, de okát hirtelen nem találtam. Bizonyára a szükség. Laoszt is fojtogatja a kínai állam hitelekben gazdag segítő keze.
A város első ránézésre tényleg nem túl érdekes. A központhoz közel van a szállás. Az - épp felújítás alatt levő - elnöki palota pár száz méter. A közelben van egy szökőkút, ami napközben nem, csak este szökik, akkor viszont szépen színesen.
Az elnöki palotától osztott út vezet a Patuxai győzelmi emlékműhöz (ami a francia gyarmatosítás elleni harc emlékműve). Útközben különböző középületek. jellemzően a helyi nyelv mellett francia feliratokkal. A gyarmati múlt hozadéka. Kissé ambivalens.
Ezen a környéken vannak turisták is, ha nem is túl sokan.
A várost délről és egy kanyar után nyugatról a Mekong folyó határolja, ami ezen a szakaszon egyúttal a Thai-Laoszi határ is. Szóval a vízhez semmi nincs közel (bár ennek lehet, hogy a változó vízállás (is?) az oka.
A part mentén vannak kiülős étkezőhelyek, vidámpark és piac is.
Hogy mit tartogat még a város, arról majd a következő poszt fog beszámolni.
A szálloda nem szándékolt meglepetése annak a helyi fizetős csatornának a jelenléte a szobai TV-n, amelyik Laoszban a F1-t adja. Így az első futam élőben megvolt :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése