Brunei - ismét

Reggel negyed óra sétára volt a busz. Brunei fővárosából, Bandar Seri Begawan-ból Kota Kinabalu (Sabah tartomány, Malajzia) városba kb. 8 óra. Onnan egy másik busz visz a Kinabalu hegyhez. További két óra. Ennyi buszozás egy évre elég.

Borneon Brunei két területtel rendelkezik. Így utunk során még egyszer belépünk és kilépünk majd a szultánságba. Közben egy kis Malajzia. Itt áthaladva tűntek fel az út mentén motorok. Bruneiben egyáltalán nem láttam őket (kivéve motoros rendőrt) sehol. Valószínűleg be vannak tiltva.

Ha már tiltások: a szultánság két mobilszolgáltatójából az egyik tiltott, a másik pedig egyszerűen nem tudta beregisztrálni a SIM kártyáinkat. Bár nem néztem meg, h a T-Mobile mit ír az itteni roamingról, az biztos, h nem működik. Egyébként nem is nagyon hiányzott :-)

Mint, ahogy az alkohol sem, mivel azt sem árulnak. Dudaszót sem hallottam.

A buszból, a városból kifelé, még ráláttunk a szultáni palotára. Jól védett, ápolt hatalmas park, benne számos épület. Elég monumentális. Sok nemzeti jövedelem elfér itt.

A dél körüli megállóig (Lawas, Sarawak tartomány, Malajzia) túlesünk számos határátlépésen. Itt váltunk pénzt és eszünk egy nasi gorang-ot (rizs, zöldség, csirke - összesütve, jár hozzá egy kis húsleves.

A határállomások utolsója Sarawak-Sabah maláj szövetségi államok közötti: kipecsételnek az egyikből és be a másikba (ami együtt van főváros területével a pecsét szerint).

Az út mentén minden nagyon zöld. Itt-ott házak, de inkább erdőségek és némi művelés alatt álló föld. Ipari létesítmények még kevesebben. Aztán Kota Kinabalu felé ez megváltozik: tengeri olaj és gáz terminál, erőmű, villamos alállomás, reptér és a város, ami igen nagy.

A buszon kevesen voltunk, aztán jöttek, mentek utasok: egy osztrák kivételével helyiek. 60-70% volt a legnagyobb telítettség. A légkondi ment ezerrel. Délutánra megszelidült v nem bírta a hőséget, mindenesetre elviselhetőbb lett. Egyébként nem túl kényelmes busz, de túlélhető.

Kota Kinabalu nagy város a tengerparton. Ide még visszajövünk majd. Most csak átmentünk az egyikről a másik buszállomásra és már indultunk is a hegyre. 1500 m magasan szállunk le, 1 éjszaka egy kis vendégházban és reggel az egy éjszakás túra. Csomagolás, vacsi, blog, email. Alvás.

Az út utolsó szakasza Cameron Highlands-re emlékeztetett. (2012, Malajzia)

Brunei

Kevesebb, mint 6000 km2 és 500 ezer ember, a GDP 50000 USD per fő (ami a világon elég magasnak számít). Szultánság. Két nap után úgy tűnik, h a nemzeti jövedelem nem túl egyenletesen oszlik el a polgárok között. Az utcák, a nyelv, az emberek, a vallás Malajziához hasonló.

A reptér kicsi, de szép és tiszta, a személyzet kedves. Az idősebb útlevél kezelőnek - szándéktalanul, de - megszereztem azt az örömöt, h először foghatott magyar útlevelet a kezébe. Az EU-ra utaló szöveg meglelése volt számára a megnyugtató.

A leszállás után, a parkolóhelyen kisebb várakozás kezdődött, ugyanis az 'airbridge' (a mozgatható utasfolyosó) nem akart a gép oldalához mozogni. Kb.  10 perc alatt sikerült megjavítani. Ez alatt az idő alatt az Air Asia járatunk kapitánya kétszer érezte kötelességének utasai tájékoztatását (Ajánlom ezt az Emirates figyelmébe. Megjegyzem közben küldtek egy kitöltendő nyomtatványt, de erről utam végén még majd beszámolok.)

Szóval takaros reptér, nincsenek nyomuló taxisok és ilyenek. Más se nagyon. Buszt keresünk. Kiírva semmi. A biztonsági arc mutat egy helyet, ahol "szokott busz megállni", ez az indulási szinten van. A busz tényleg jön pár perc után. 84-es és azt mondják, h a  város felé megy.

Egy egység a buszjegy (Dollár v ringgit, ami ugyanazt jelenti: a helyi pénzt. Ez a szingapúri dollárhoz van rögzítve olyannyira, hogy azt is elfogadják mindenhol, az aprókat is beleértve.)

A szálloda utcájában tesznek ki minket, de rossz irányt mutatnak. A mellékutcában egy autós hölgy segít olyannyira, h kocsijával el is visz minket pár száz méterre a hotelig.

A szálloda OK. A szoba túlhűtött, mint minden légkondicionált hely errefelé. A reggeli is jó, a medence kicsi, de tiszta. Vendég alig. A személyzet mosolygós, kedves. Ez egyébként jellemző a helyiekre. Többen köszönnek is az utcán. Az európai turista kevés. Két nap alatt aligha láttunk 20-at. Pár egyetemista meginterjúvolt minket három óra ittlét után az utcán az élményeinkről, tapasztalatainkról, javaslatainkról.

A várost délután körbejárjuk. Az utak tiszták, jók, a forgalom szervezett, szabályokat betartják és nincs dugó.

Ami érdekesség van: a mecset, nagy áruház, a folyópart, ahol épp a hétvégi regattára készülnek. Néhány érdekesebb épület: legfelsőbb és sária törvényszék, belügyminisztérium, koronázási ékszerek tárháza, uralkodói házasságkötő terem (ami bazi nagy, légkondicionált, ritkán használt és tilos bent fotózni - mi egy felújítás miatt jutottunk be és egy arc mesélte ezeket).

Van még egy emlékhely a közelben, ahol két királyi személy sírja van. Ők vétkeztek pár száz éve és - rangjukra tekintettel - büntetésből a palota helyett egy egyszintes házban kellett leélni maradék életüket. Mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.

Pénteken reggel egy távolabbi mecset felé indultunk. 

A szép épületbe nem sikerült bejutni (általában hetente pár nap és akkor is csak adott időszakokban engednek be nem muszlimokat).

Visszaindulunk.

Az elso atkeles a vizivaroson.

Dél körül értünk vissza a városba. A boltok zárva. A kis éttermek, üzletek, minden. Az utcák üresek. Forgalom sincs. Kihaltság. Egy csónakos kirándulást ajánlgató bátor nepper magyarázza el, h bizonyos péntekeken 12-14 között ez a törvény (a Szultán döntésére). Mindenki ki van tiltva az utcáról. Közben a központi mecsetből kihangosított ima szól. Hm...  (Vmire ez emlékeztet, ez egy lehetséges keleti baráti ország és van jó sok olaja.) De itt 14:00 után teljes gőzzel indul az utcai és üzleti élet.

Így végre vízhez jutunk és ebédhez is. Előtte egy olcsóbb arccal, motorcsónakkal átkeltünk a vizivárosba.

A város a folyóparton van. A folyón cölöpökre (fa illetve manapság beton) épült az un. viziváros. 

A szegényebb fa viskók mellett új lakóparkot is találtunk. A folyón csónakkal keltünk át, a házak között kiépített palló v beton járdákon lehet közlekedni. 

Megnézünk még egy kisebb mecsetet - szokás szerint kívülről. Aztán vissza az arccal a központba.

Ezzel lassan véget ér itteni programunk. Még egy fürdés a szálloda medencéjében, vacsora a közeli piacon, blog.

Reggel Kota Kinabalu-ba indulunk busszal. Szinte egész nap utazás.

Térkép

A linken egy térkép érhető el az út fontosabb állomásaival.

Remélem az utunk (*) követéséhez jó segítség lesz :-)

* Kuala Lumpurban egy kollégám csatlakozik hozzám a borneói tripre és pár napra Dubaiban.

Pattaya - mindennapok

Itt szép az élet. Már csak pár napig. Addig is néhány kép és megjegyzés az utam pihenős szakaszáról.

A ház melletti medence drónról (na, jó ... a 17. szintről) fotózva.

A partról

Békaperspektívából (vagy hason fekve a parton)

Vagy hanyat fekve ez a látvány

Más helyekre is át lehet menni ... Ez az idén megnyitott Atlantis nevű condo (appartmanház). Nagyon jól néz ki, jacuzzik, vízesések, stb. A lakások is szépek. A felső szinten jól felszerelt konditerem.

Egy harmadik condon találtunk gőzfürdőt és szaunát is - ebben még egy orosz is volt, bár nem tűnt tartozéknak :-)

A napi futások megvannak a nagy pihenés közepette. Sajnos partnereink arról is gondoskodnak, hogy mindennapi - ha nem is kenyerünket -, de problémáinkat megadják nekem (is). Szóval azért itt sem fenékig tejfel az élet, de jobban elviselhető ;-)

Befejezésül egy trükkös fotó. Lehet tippelni, hogy mi és miért látszik úgy, ahogy.

Egy kis Kína

Régi ismerősök érkeztek pár napra Lengyelországból. Valamikor Budapesten tanultak ők is.

Jó alkalom Pattaya környékén egy kis nézelődésre. A helyi barátunk ötlete, hogy menjünk egy thai népi építészetről szóló skanzenbe. Az ötlet jó, de a helyre minden jegy elkelt napokra előre, tekintettel a Kínai Újév beköszöntére (turisták megszállták a helyet).

Az alternatív ötlet egy kínai kiálltás (Viharn Sien), szintén a város körül. A történet egy thai emberrel kezdődött, aki Kínába utazott Feng Shui-t tanulni. Ott maradt, meggazdagodott. Hazájának azzal fejezte ki háláját, hogy gazdag kínai művészeti gyűjteményt alakított ki és szép épületben Pattaya mellett helyezte el. A Kínai-Thai kapcsolatok építésében oly nagyra becsülték, hogy két példányt az eredeti Terracotta Agyaghadseregből is a gyűjteménynek ajándékoztak.

Számos a kínai kúlturához kapcsolódó más tárgy szerepel a gyűjteményben.

A közelben egy szőlőültetvény is található. Hazafelé azt is megnéztük, de csak szőlőlével vígasztalódtunk. Vacsora egy tengerre (pontosabban a fölé, cölöpökre) épült étteremben volt. Jó volt.

Marcus Aurelius

Még pár héttel ezelőtt, síelés közben hozta szóba az egyik kedves társunk Marcus Aurelius (magyarul) római császár írásait.

A vallásokról esett szó, köztük a buddhizmusról is, és ha jól emlékszem ehhez kapcsolódott a megjegyzés, miszerint e könyvecskében is vannak hasonló gondolatok.

Akkor eldöntöttem, h majd elolvasom és erre most sort is kerítettem. (Digitálisan ingyen elérhető.)

És tényleg számos hasonló gondolat van mindkét írásban. Ami viszont elgondolkodtató Marcus Aurelius esetében az az tény, h a hatalomba szemszögéből filozófálni bizonyára más, mint - mondjuk a korra tekintettel - egy rabszolga szemszögéből.

Ugyanakkor - eltekintve néhány történelem adta körülménytől - meglepő, h a rómaiak mennyire közel álltak mai gondolkodásunkhoz; avagy a mai gondolkodásunk míly kevéssé lépett előre.

Persze itt nem a technikai tudományokra  gondolok, hanem arra, h társadalmi értelemben hol tartunk. És ez az utóbbi hónapok európai, különösen a közelebbi európai fejleményei tükrében érdekes.

Lehet, h császárra lenne szükség ;-)

Az első nap Pattayán

A busz este 7 után érkezett meg. Rövid motorozás a Condóra, fürdés, vacsora egy piacon a barátaimmal, alvás.

Másnap reggel a lassan már hagyományosnak érzett reggeli futás + 16 emelet a végére, medence. Aztán egy reggeli a Starbucksban.

Kellemes meleg van, süt a nap. Az emberek mosolyognak. Szóval minden olyan, amilyennek lennie kell.

Ma még lesz egy kis vásárlás, munka (két napja nem foglalkoztam az emailekkel) és pihenés :-)

Az este egy kis helyi étteremben végződiuk vacsorával, helyi társasággal.

Most pár napig pihenős program lesz, olvasgatással, sporttal. Aztán lassan majd beindul a turizmus.

Emails to Emirates

Actually there was no answer for any of my emails. After filling out a form (complain category) on their website and inserting this correspondence into it I have got finally an answer that is copied here.

__________________________________________________

From: 
Date: 11 February 2015 at 17:59
Subject: DXB/X/100215/7003751
To: LH

Dear Mr LH, Thank you for your recent correspondence. The events that you have described are being looked into and one of our Customer Affairs Officers will write to you once our review is complete. The review itself may involve a number of operational departments, and possibly third-party providers, therefore our response to you may take up to 30 days. Please be assured that we will do all possible to reply inside 30 days. In any future correspondence with us, please quote the above reference. Thank you for taking the time and trouble to write to us. Yours sincerely, Customer Affairs Emirates Group Headquarters _______________________________________________________________ My original emails (read bottom up)

From: LH Date: 9 February 2015 at 23:07

Hi again,
unfortunately I have not got confirmation for my las email. 

Anyway I am sitting in an BUD airport cafe waiting a Turkish Airline flight. 

After the announcement of minimum 6 hours delay of take off of today flight to Dubai I asked a rebooking for any other flight. Gabriella, the first and only helpful of Emirates' local staff did it for me. 

At the gate, after the announcement the police has appeared. Many if them. Of course, there was crowd of paxs and the usual lack of information. 

What to say?

What do you say to settle the case with me?

Regards,
HL

On Feb 9, 2015 1:33 PM, LH  wrote:

Could you confirm that you have received my emails?

Hi,

I have a light cold. Not a good start of a holiday. 

We had a bus in time (as it was told us last midnight). Two buses. 

Surprisingly we have 4 position in operation (out of 8 yesterday) at the check-in on the airport. Again something that is not organized to reduce the caused damage. 50 minutes queuing. 

I asked a lady at check-in to take a protocol about our story. Of course,  she refused. As anyone else so far. 

A lady at business check-in is just waiting (literally wondering around) for business pax. No effort to service us. No one takes any responsibility on Emirates' behalf. There is a long queue in front of Emirates' office. 

Actually we missed the offer for catering our lunch. 

The last announcement was for the paxs at 14:30 yesterday on loadspeaker. Since then no one took a responsible position on Emirates' behalf.

I wonder how do you want to compensate this for us in top of the legally regulated payment. 

Regards,
HL

Hi,

at midnight I learnt in 2 minutes my flight details (same itinerary a day later). All is on a piece of paper.

It could have been communicated earlier. Still there is no even a "sorry" or something similar.

Pity.

Regards,
HL

Hi,
an update: still we are queuing in the hotel. 

Unacceptable. 6 hours after the planned take off.

Regards,
HL 

On Feb 8, 2015 8:24 PM, LH wrote:

Hi,

I am about to share my recent experience in BUD with your flight EK112 8th Feb 2015 (reference CZWTMS).

Recently I am in a hotel. After waiting for the potential departure (that we miss due to technical reason) we got sandwich and water, unclear instruction to pick up luggage and proceed to this hotel by taxi.
Taxies were coming rearly and it was about 20 minutes waiting in a 0 degree wind. Nothing organized, no correct information. Still I wait a session at 21:00 at the reception to learn the resolution of this situation. Jozsef XXX, a lady (Tamara) and young man (Tamas) did nothing to improve the situation and refused to take a protocol to record the story for you.

Of course, it is our common interest to have the aircraft in good shape. I also understand that there was no other solution at the moment. On the other hand I can hardly tolerate the unorganized, impolite behaviour of the whole staff, standing in the freezing wind in a chaotic queue and miss any transparent information about the next steps and options.

There were no words about the air pax rights and related proceedings.

At this stage I am only about to share this experience with you and have a feedback regarding the right mean to settle this case by email. I also wonder how you are about to cover healthcare costs if I got cold in front of the building while waiting in the freezing wind?

Regards,
LH
Passenger

Preview attachment DSC_9680.

Emirates

Vasárnap 15:05 - ez volt az indulási időpont Dubai - Bangkok felé. Azóta eltelt 29 óra. Most egy Turkish Airlines gépen ülök Isztambul felé, Talán elérjük a csatlakozó járatot, Már ezen a gépen ültem, amikor néhány elkóvájgott utas miatt a fedélzeten esetleg elhagyott csomagot kezdtek keresni. De végül csak fél óra késés  jött össze. Szóval még van esély. Így csak 25-26 órával később érek Bangkokba.

Akik nem balhézták ki az átfoglalást, azok a mai Emirates Budapest - Dubai járat 21:30-as (nekem 30+, a mai utasoknak még csak 6+ órás késést jelentő) indulásában bíztak.  Majd megnézzük.

Hogy mi történt? Az Emirates vasárnapi és  hétfői gépét is hibásnak találták és - eddig - egyiket sem sikerült orvosolni. Az éjszakát a Korona szállóban töltöttük, ott adtak vmi infót a továbbiakról. Akik hazamentek, másnap az utazásuk ügyében ígért telefonhívás elmaradására panaszkodtak.

Közben a tájékoztatást eléggé szerényen mérték. Én ugyan igyekeztem az Emirates központját tájékoztatni emailekben (következő poszt - angolul), de ez is egyoldalúnak bizonyult. Ebből összeállhat a történet.  Eddig nem jött még érdemi válasz, de ígérem, azt is majd megosztom.

Mindenesetre ez a kis malőr legalább a repülőjegy árát kihozza kártérítésként. Mondjuk erről sem volt tájékoztatás.

Néhányszor már előfordult kisebb-nagyobb kellemetlenség repülés során, de ebben a történetben minden összejött. Még egy kis nyilatkozat is a történtekről: valamelyik utastársnőm kicsődítette az  RTL Klubot és készítettek velem is interjút. Kíváncsi vagyok, h leadják-e. (Én nem találtam nyomát az RTL Klub honlapján.)

Én csak a hvg-nek küldtem el az emaileket, hátha megírják, h milyen a nagy csinnadrattával beharangozott világszínvonalú Emirates Airlines (megírták és nem csak ők, sőt még ők is).

Leszállunk Isztambulban ...

Aztán nagyjából időben megérkezünk Bangkokba is. Én 27 óra késéssel.

Emirates Budapestről végül fordulatos körülmények között elstartolt. Megnéztem a dubai-i reptér érkezési adatait még 10-én: oda - az érkezési információk szerint - ez a járat sosem érkezett meg. De a statisztikát sem rontotta.

Mint ahogy a fenti cikkekben hivatkozott Emirates közlemény sem: ugyan hamisan állítja, hogy az utasokat tájékoztatták, a kártérítésről informálták és hogy elnézést kérték volna, de ezt csak egy kisebbség tudja pontosan: aki épp ott volt.

Borneo

Ülök a repülőn és az első posztot írnám, de az elmúlt 30+ óra nyomait nehéz figyelmen kívül hagyni.

Miért Borneo? Egy kedves barátom járt ott és gyönyörű képeket mutatott. Aztán formálódott a terv. Ők nyugaton jártak, mi (merthogy egy kollégám majd csatlakozik e részre hozzám Bruneibe érkezünk majd és keletre tartunk. A program nagyjából a hegy - sziget - dzsungel szavakkal írható körül.

De ne szaladjunk ennyire előre! Az utam eleje a következő posztokban részletezendő kaland kipihenésével kezdődik Thaiföldön. Majd onnan indulok Borneora és hazafelé egy Dubai megálló van még tervben.