2014. február 19., szerda

Trekking


Reggel 10-re jön értünk a túravezető. Csak kis hátizsákot viszünk, a többi marad a szállodában, itt még töltünk egy éjszakát mielőtt visszamegyünk Pattayára.

Egy rövid autókázás után hajóra szállunk. Rajtunk kívül három (francia) svájci és egy másfél évet eddig Bangkokban dolgozó magyar lány van a csoportban. Idegenvezetőnk félig thai, félig kínai.

A hajó kis idő után leáll, tank (gázolajas kanna) csere, de nem akar újra indulni. Sodródunk, kikötünk, az arc javítgatja - 10 perc után újra hasítjuk a folyót. Kikötünk egy kis elefántolásra (én kihagyom, cserébe megismerkedem egy 85 kilós pittonnal), majd kicsit feljebb hajózva ebédelünk.








Innen indulunk a 3 órás túrára. A szállásul szolgáló falu alatt vízesés - jó (hideg) egy frissítő fürdőre.


















A faluban kapunk egy házat hárman,  magyarok. Pihenés, nézelődés, sörözés, vacsora (tökös - mint növény - sertésragu rizzsel, helyben főzve, gyógynövény ízesítésű helyi rövidital).


A falu 640 m-n van, Akha népcsoport lakja. 


Korábban volt kínai és thai falu is az utunk mentén. A falusiak teát, zöldségeket termelnek, turistákat látnak vendégül. Villany, víz, mobilnet van. Házak vegyesen bambuszból, téglából, betonból.


A kepen tea ultetveny, a dombteton locsolas.

Reggeli: gyömbéres omlett rizzsel, tea. Indulunk tovább, 9-10 km az út vissza. Állatok alig-alig, viszont növényeket kóstolgatunk a faluban csatlakozott túravezető útmutatása szerint: hol a gyümölcs, hol a szára, a belseje, virágának külseje ehető.


Reggeli tajkep ...

Közben az ebédfőzéshez gyűlnek a különböző típusú és méretű, machettával megfelelően vágott jórészt bambusz eszközök. Félúton tűzrakás, további kellékgyűjtés. 


A leves: banánpálma tövének belsejével gazdagított sertésragú bambuszcsőben parázson főzve, italnak zöld tea hasonlóan elkészítve. 


Főétel: grillezett csirke előáztatott ragadós rizzsel, mely szintén bambuszcsőben párolódott puhára. Ízesítésül vadon szedett chilli vmi zöld, szintén gyűjtött levéllel és sóval összetörve - bambuszban. Tálalás banánpálma levelén, a leves pedig bambuszból kialakított félcsőben. A leveshez bambuszbögre, bambusz evőpálcikákkal.


Bambusz kutya, gyűrű, síp, csattogtató (focimeccsre v kisgyerenek ajándékba) - pár újabb csoda a túravezető keze közül.

Letoljuk a visszautat. A városba indulás előtt a helyi termál forrás (80 fok) 25 fokra hűtött vizében dagonyázunk kipihenendő az út fáradalmait.


Búcsú az utitársaktól, túravezetőnktől (Wooth, és cége, amit csak ajánlani tudok: Lanna trekk, Chiang Rai).

Két kávés dolog

Láttunk vadon termő kávé cserjéket érett bogyókkal, amit eddig sosem láttam előben.


Az elefántok ürülékéből Laoszban papírtasakot készítettek (a meg nem emészthető rostok a papír alapanyagai) és abba csomagoltak egy üzletben.

Itt a banánba dugnak kávészemeket, amiket az elefántok gyanútlanul megesznek, majd emésztés nélkül ürítenek, asszonyok pedig az ürülékből kiválogatnak és aranyárban eladnak ... Nem kóstoltam az ebből készült kávét, de a túravezető szerint kb 7000 Ft lenne egy csésze.



Nincsenek megjegyzések: