Kilátások avagy tricikli - belülről
Ezek a triciklik elég szigorúan szabályozottak: íme az árlap (helyi forgalomban). Engedélyszám, árazás. A városban szépen sorban a kijelölt helyen várják az utasokat.
No és ha beülsz, akkor kicsit romlanak a kilátásaid. Mind az élet-, mind a vizuális. A többiről ne is essen szó.
Előrefelé nem sok van, de legalább régi "barátra" emlékeztetnek
Balra látod, hogy a kormány keményen kézben van tartva
Jobbra pedig lepereg előtted a szűk látómezőben, amit a jobb oldalon eléd sodor az élet.
Csak semmi politika!
Ha már szóba került a vallás az első képen. Íme egy kis meglepetés. Viccesen mondtam már, hogy a bevásárlóközpontok tulajdonképpen a ma "fogyasszunk" vallásának templomai (bizonyára ez másnak is eszébe jutott). Erről persze komolyabb történészek és filozófusok is elmélkednek. Elméletben.
Amikor kiderül, hogy a vicc nem is az és az elmélet sem marad csak a szavak szintjén.
(Holy Mass = Szentmise, igen a plazában - Manila)
Étel-ital
Nehéz a Fülöp-szigetek étel és ital kínálatát körülírni. Amolyan fúziós jellege van. A spanyol, majd amerikai gyarmati évek is hagytak nyomot és az ázsiai konyhák stílusa is megvan. No meg a modern fast-food és ezek nemzetközi képviselői.
El lehet lenni.
Füst
Mindenfelé. Vagy a grill vagy a szemétégetés. Vagy valami más. A hely -, hogy az szép, csúnya, sűrűn lakott vagy épp alig van ember - teljesen mindegy. Minden országnak van jellemző illata. Sokszor nem is lehet pontosan megragadni, hogy milyen. Fülöp-szigetek esetében ez a füstszag.
Kár érte.
Zoom
Szeretem hogyha van a fényképezőgépen optikai zoom. Választhatsz egy kicsit rugalmasabban, hogy épp mit akarsz (kép)kivágni a világból. És mit akarsz igazán megragadni, megmutatni. Egyik előző posztban már volt szó a 180 fokos fordulatról. Itt egy kis zoom:
Manila látképe a partról ...
... és egy kis zoom a tengerre, ami előtted látszik a fenti képen.
Egy kis marketing
Nem az első ázsiai ország, ahol járok. De valahogy itt érződik először, hogy óriási a különbség az ország marketingje és a mindennapok között. A szép helyek szépek, lehet ügyesen fotózni itt-ott. Máshol talán nem. De a kamerát kicsit elmozdítva egész más kép tárul eléd.
Sok a félbehagyott kezdeményezés, sok a szebb időket élt fejlesztés (például a szelektív kukák, amiket nem úgy használnak és valószínűleg nem is úgy ürítenek).
Sok a direkt (inkább talán a közel, túl közel) marketing, ha turistás helyen jársz.
Ami elromolhat, az el is romlik
Számítógép, kamera, amiről már írtam.
Egy szép napon az órám kis mutatója adta meg magát. Hátrafelé (kalibrálásnál) még hajlandó volt mozogni, de előre, ami ugye az igazán hasznos lenne, nem. Szerviznek email, hasznos ötletek (kalibrálás, update, reset, stb.). A vége egy 25%-os diszkont kupon. Hm... Élt 4 év 3 hónapot.
Őrizzük-védjük
Alacsonyabb nemzeti jövedelmű országokban sokszor látni a rendfenntartás, őrzésvédelem és a forgalom irányításában foglalkoztatott nagy számú egyenruhást. Ez Fülöp-szigeteken sincs másképp. Minden rendes üzletnek, banknak, akárminek vannak őrei. Az őröknek egyenruhájuk. Jelvényekkel, kitűzőkkel, stb. Övvel. Az övön kisebb-nagyobb táskák, bilincs, spray és természetesen pisztolytáska (sokszor jó zsebkendő, törölköző, stb tartónak: pisztoly nem jár mindenkinek). Ami ijesztőbb, hogy a bankok előtt és más pénzzel foglalkozó helyeken pedig hatalmas puskával vagy gépfegyverrel állnak az arcok. Azon sokszor elgondolkodtam, hogy vajon van-e hozzá (benne) töltény is. És mit tenne, ha történne valami a sokszor forgalmas utcán. Annak örülök, hogy e kérdésre nem érkezett gyakorlati válasz.
Amióta a 90-es években Krétára tartva Szerbiában az autópályán azt találgattuk, hogy az út széli tankok ránk vigyáznak-e vagy mi vagyunk az esetleges ellenség, nem tudok egyértelműen lelkesedni az ilyen fegyveres helyzetekért. De megértem, hogy a több őrző-védő-egyenruhás csökkenti annak a kockázatát, hogy ezek az emberek a túloldalra sodródva esetleg bajt okozzanak. Szóval a biztonságunkat javítják - ha nem is a fegyverükkel ;-)
A csend titka - Manila, Fülöp-szigetek
Nem tudom, hogy tényleg jobb lenne-e a világ, ha az alábbi pár gondolatot szépen módszeresen követnék mind a kb 8 milliárdan a Földön? Mindenesetre csendesebb lenne a környezet és talán a közösségi média információs túlterhelése is csökkenne a gyanútlan használóra nézve.
Persze ezen magasztos kérdések nélkül is lehet egy kis angollal valami hasznos, mindennapi megfontolandót leszűrni az alábbi táblának a szövegéből.
Kor(unk) kihívásai - Boracay, Fülöp-szigetek
Az alábbi két fotó egy dokumentum két részben fotózva (az olvashatóság kedvéért). Nyelvi okokból lehet érdekes olvasmány egészében is, de én most csak két kiemelt részre hívnám fel a figyelmet. Azt nem vállalom, hogy lefordítom :-(
Maga a dokumentum az egyik fülöp-szigeteki szállodában került elém (először a portán bejelentkezéskor íratták alá, majd a szobában pedig ismét összetalálkoztunk. Akkor sikerült mélyrehatóbban is elolvasni és igencsak elgondolkodtam, hogy itt "jó vendégként" kell viselkednem akkor is, ha nehezemre esik. Nehogy elkövessem mindazt, amit elkövetett az, aki ezt a dokumentumot összeállította.
Azóta is azon gondolkodom, hogy 60+ évesen aláírva, egyedül érkezve és tartózkodva, egy bíró miként értékelné az aláírásomat? Ha a piros keretben kilátásba helyezett büntetést az aláírásom, mint kötelezettségvállalás alapozná meg, akkor a korom miatt felmerülne, hogy az nem érvényes. Így az eljárást méltánytalannak vélném és kártérítésért perelnék, mondván hogy hibáztak, amikor engedtek bejelentkezni egyedül a szállásra.
Turista, mondd mit tehetsz, örülj neki, hogy itt lehetsz!
Egy kis meglepetés - Boracay, Fülöp-szigetek
Felülről a harmadik tétel érdekes a bal oldalon. Nem mentem utána, hogy az vajon ott, arrafelé mi lehet.
Virsli?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése