Baku 1. nap

A repülés

Hihetetlen korszerű a budapesti reptér diszkont hodálya. Eddig valahogy ebből kimaradtam. Nem is fogok kimondottan erre hajtani. A Wizz Air azt is megoldotta, hogy az üléstámlák állítgatásával se kelljen foglalkozni: ugyanis ezen a gépen éppen nem állítható az ülés dölésszöge.

Kicsit rázós út volt - szószerint. Volt néhány turbulencia. Nem is zavart volna, ha leszállás előtt 40-50 perccel nem fura kaja szagra ébredek - egyébként is rövid és felületes álmomból. A hölgy mögöttem hányt. Többször is a leszállásig. Stuvik, orvos utas, oxigénpalack, lelkesen takarító férj. Végül leszálltunk.

Az emailen foglalt transzfer nem került elő. Lassan megalkudtunk egy taxival. A belváros falánál kitett (vagy +3 Manat, 1 Manat=1 Euro; váltópénz: kepik). Kis hajnali (6-7 között) séta a sikátorokban. Cserébe megkapjuk a szobát és alszunk délig (+3 óra időeltolódás).




Elindultunk a városba. A városfalon belül sok utcácska, régi épületek - hangulatos. Az első, ahová be- illetve felmegyünk, a Szűz Torony. Belül szintenként multimédiás kis kiállítás, fent kilátó.


Jó kezdésnek.



Elsétálunk a parton a Kristály Hall felé (fotón bal oldalt).



Széles bulvár, kis Velence gondolával.



Szőnyeg Múzeum (megjegyzem az egész ország az).



Kis óriáskerék, horgászok, olajfilm a Kaszpi tavon (tengeren - választható az elnevezés).



A fő látnivaló a hatalmas talapzati izén a 162 méter magas zászlórúd és rajta a nemzeti (ez itt az azeri nemzetre utaló szó) zászló. Monumentális. Nem fér bele a fényképezőgépbe. A talapzatra egyébként fel sem lehet menni halandóknak.

Ez a Kristály Hall.

Vissza a város felé megnézzük az angol, török és azeri ismeretlen és ismert hősök emlékhelyét, emlékművét, lángját és a kapcsolódó mecsetet. A környékén van a Parlament, illetve a TV és Rádió székház,



A Lángtornyok hármas épületegyüttes (hotel, konferencia központ, irodák), mely a város modern szimbóluma (esténként fényjátékkal).



Az óvárosba érve a Shirvanshah palota esik még utunkba (XV. századi uralkodó család).

Reggeli - ebéd egy gyors helyi "hotdog" volt a sétányon egy pavilonnál. Vacsora: helyi húsleves tésztával, ravioli szerű töltött tészta és piti - ez is főtt, benne kecskehús, faggyú, krumpli, mogyoró. Egyszer olvastam vmi tibeti jak zsíros teáról, ez arra emlékeztetett.



Még egy kanyar a városba: Szökőkút tér - sok ember, boltok, helyek. Iszunk egy sört. Hosszú nap volt.