Emberek
Sanghajban volt hasonló érzésem: színtelenség. Az emberek sötét árnyalatú ruhákban járnak.
A férfiak és a fiúk fekete nadrág, esetleg farmer mellé fekete bőrcipőt és fehér inget, sötét zakót vagy eleve sötét inget, pulóvert hordanak. Ilyesmi az iskolai szerelés is. Rövid nadrág hármon volt egy nap alatt (25+ fok) beleértve a gyerekeket is - rajtunk kívül persze (kicsit a neten utána olvasva ez itt egyszerűen nem szokáás és talán nekünk sem kellett volna ... - nem lehet mindenre figyelni). A frizura rövidre vágott, jól fésült és nem tarajos (mint az otthoni divat).
A nők nincsenek becsomagolva (muszlim ország), farmer, szoknya, kosztüm, kendő - mindez kicsit színesebb, de még így is visszafogott. Hajuk sokszor hosszú és a fiatalok kimondottan csinosak.
A lakosság 90+ %-a azeri és ezt a nyelvet (török nyelvcsalád) is beszéli illetve a muszlim hitet követi.
Az angollal szavak szintjén lehet haladni, de az orosszal könnyebb interaktív kommunikációt elérni.
A város belső részein, a parkokban nagy a tisztaság.
A bulváron sok-sok ember tart rendet (takrít, őriz, locsol, üveget pucol). Persze távolodva ez is feloldódik és vidéken már csak a turistás helyeket tartják rendben.
Interakcióban általában kedvesek és segítőkészek, azonban nem nyomulósak az emberek. Az utcán (metróban, buszon, stb.) igen tartózkodóak. Az okostelefonokon való kütyüzés viszont úgy tűnik, hogy minden nemzetet utolér.
A dohányzás viszont elég nagy divat és egyelőre mindenhol megengedett néhány nagyobb intézményen és a közlekedési eszközökön kívül (itt persze a sofőr kivétel).
Vallás
Az országról szóló kis kiállítás ősi irásmóddal kiadott Tórát, Bibliát és Koránt mutat be és jellemzi az ország hagyományos toleranciáját vallási kérdésekben.
A történelmi mecsetek mellett nem látni-észlelni a muszlim vallás jelenlétét a mindennapokban. Ebben bizonyára a szovjet éra is közrejátszott.
Közlekedés
Nem veszélyes, amolyan pragmatikus ázsiai stílus, melyben azért a szabályokat be kell tartani. A dudát is nyomják rendesen :-)
Gyalogosként kis határozottság elég vagy a főbb utak alatt az aluljárók (mint pl. a fenti képen; persze nem mind ilyen dekoratív) használhatók.
A buszoknak van némi történelmi patinája (láttam néhány Ikaruszt is), a metrókocsik sokkal jobb állapotúak, mint a budapesti M3 és belül (még?) reklámmentesek.
Megvan a budapesti BuBi helyi párja. Láthatóan nem idén helyezték üzembe. Itt már a csoportosan lelakatolt - egyébként elég siralmas állapotú újabb és a terminálokhoz illeszkedő rom - kerákpárok mellett egy bódéban intézendő a bérlés (természetes intelligencia győzelme). Kérdés, h mi a fejlődés iránya.
A másik érdekesség a keleti autóipar fellelhető és még önálló mozgásra képes emlékei: Zil teherautók, Volgák és hasonlók. Persze nincsenek annyian, mint Kubában a régi amerikai autók, de azért szép számmal láthatók vidéken.
Az üzemanyag 60-70 kepik (dízel, 92-es benzin) és 1 Manat a jobb benzin.
A teljesség kedvéért meg kell itt említeni, hogy a Taxi piacon jelentős a szerepe az un. londoni taxiknak (ilyennel mentünk ki a reptérre is).
Shopping mall
A Park Baku Mall (a képen) és az épp nyitó Port Mall két példa a világmárkák felvonultatására. A budapestről kivonult Gloria Jean's Café 50-60%-kal drágább, mint az otthoni Costa.
A luxusmárkák is felsorakoztak a belvárosi bevásárló-sétáló utcákon.
Persze a belvárostól távoladva a stílus és az árak is esnek, a különbség nagy.
Olaj
Az olajipar az utak mentén könnyen látható, mivel kis olajkutak működnek sokfelé. A tengerre nézve is könnyen felfedezhetők a tornyok.
A tenger vizén egy helyen ugyan volt vékony olajréteg (fotó), de más helyeken viszont egész tiszta volt, uszkáló halakkal, és a parton horgászokkal.
Érdekes kirándulás volt egy eddig általam eléggé elhanyagolt kultúrába. Mindenkinek javasolnám, aki érdeklődik a világ e része iránt.
