2015. november 7., szombat

Pompei és a Vezúv


A korai indulás (no meg a kései fekvés) miatt a második futásunk elmaradt és ez így is lesz a következő napokban is. Helyette napi kb. 12 km séta.


Pompei régi tervem volt. Kicsit sok a gadget árus és a nyomulás, de bent, bár sokan vannak, mégis elviselhető a tömeg (nyáron nem ilyen kevés a látogató).


A főbb látnivalókat megnéztük, de mindent végigjárni csak napok alatt lehetne. A kikötő felőli kapun jutunk be, a főtér gyorsan kitárul előttünk (lásd fent).


A töredékes épületek mellett nagy polcokon rengeteg korabeli, épen maradt edény és egyéb tárgyak.


Az épületek többsége a kitöréskor (isz 79-ben) 20 km-re fellövelt, majd lehulló föld és hamu magasságáig maradt többé-kevésbé épen, afelett a később érkező kiömlő láva letarolta azokat. Az embereket a lehulló köveken kívül a mérges gázok ölték meg.


A testek után visszamaradt üregeket gipsszel kiöntve kaptak a halottak helyzetéről alakzatokat.

















A különböző épületekben sok helyen komoly rekonstrukció folyik, így nem minden látogatható. Az aréna is jó állapotban maradt meg, hasonlóan az iparos lányok épületéhez, italméréshez.


Az utcák a mai városoknak megfelelően rendezettek, a fő utak kövekkel kirakottak és itt-ott a korai zebra (átkelés segítő, forgalmat lassító) látható.


A fürdő egy részlete


Az Amfiteatrum, ahol a Pink Floyd is játszott

Kora délután a Vezúvra vezet az utunk. Rövid vezetés után a szerpentin kb. 1000 m magasra visz, onnan kB 170 m szintet mászunk gyalog felfelé a kráter pereméig. Kisebb kipárolgásokon kívül nagy nyugalom. Utoljára 1944-ben volt komolyabb kitörés.


A kráter egy részlete ...


... és egy másik (nem könnyű krátert fotózni közleről :-(

Egy kis kipárolgás a föld gyomrából (ez volt az összes)

A kráterben látszanak különböző időszakok lerakódásai, de geológus képzettség nélkül nehéz ezeket értelmezni. Szép a kilátás is. A Nápoly feletti szmog is jól látható.


Látjuk holnapi uticélunk, Capri szigetét is (ott, középen a párában).


Valahol bal oldalon, az öböl partján Pompei.

Azonban a napnak meg nincs vége: hazafelé már esti szürkületben állunk meg Salerno városban, a parton.





Kis városnézést a tengerparti sétányon tett séta és hazaérve egy buffalo húsos vacsora zárja.

Nincsenek megjegyzések: