Al Ula - Medina - Jeddah

 

Ez az út is viszonylag jó minőségű, bár jó pár kilométeren a nap okozta repedések kitöltésére használt anyag eléggé sok zajt okoz az utastérben. A forgalom még gyérebb, mint idefelé és az útnak vannak nagyon hosszú egyenes szakaszai, mintha az ausztrál sivatagban vezetnénk.

 

 

Igen, vannak szabadon legelgető tevék ... 

 ... és pár közülük - az útjelzéseknek megfelelően - keresztezi az utat is 

Kinéztünk egy romos erődöt Khaybar városban, kb félúton - megállónak. Meg is leljük a helyet, de először egy elhagyott városrészben bóklászunk (bár tábla tiltja, de nem kell mindent elsőre megérteni). Innen felfedezzük az erődhöz vezető ösvényt és azt is, hogy az erőd területe is le van zárva.

 

A romváros egy része 

  

Az erőd a romvárosból (látszik a kerítés és a lezárás) 

Amire visszaérünk a leparkolt kocsihoz épp érkezik a helyi "közterületes" páros. Bár az angolság limitált,   a meglepő bőrszínű látogatókkal próbálják udvariasan megértetni, hogy nem itt kellene látogatniuk.

A városban keresünk egy kávét áruló helyet. Épp egy kis forgalmi turbulenciát okozunk (ellentétes irányba hajtunk az egyszerű megközelíthetőség kedvéért), amikor rendőr jön szembe. Ő sem idegeskedik, csak int, hogy fordítva szerencsésebb lenne haladni. Kedves emberek laknak errefelé. Sokan néznek ránk, mint a "borjú az újkapura", de aztán mosolyogva integetnek. Valószínűleg erre sem járnak sokat külföldi turisták.

Medinába érve felmegyünk az Uhud hegyre, ahonnan szép kilátást ígért valamilyen honlap. Tényleg jó rálátás van a városra, felismerhetők a már látogatott helyek. A hegyen antennák, egy-két szolgálati autó jön-megy és egy kocsi az Emirátusokból, ők is turisták.

 

Medina - Nehezen, de azonosítottuk a korábban már meglátogatott mecseteket  

Szállás, reptéren autó leadás és vacsora keresés a szállás környékén.

Másnap délelőtt van egy kis szabadidőnk, a vonatunk Jeddah-ba 12 után indul. Sétálunk a szállásunk környékén. Alapvetően lakóövezetnek tűnik, de vannak irodák, szállodák, üzletek és éttermek (inkább elviteles stílusú helyek) is. Az egyikből megkínálnak minket falafellel. Friss, nagyon finom. Lelkes utastársam mindjárt vesz is 6-ot. Mármint ő 6 darabra gondolt, az eladó 6 adagra (ami volt vagy 30-36 darab). Finom volt és egy időre az előtte fogyasztott reggelivel és a közeli Specialty Coffee-ban fogyasztott kávéval együtt megteszi. A környéken számos Specialty Coffee/Cafe van - ha egy üzlet beindul ...

Egy modern kormányzati épület

A vonat is rendben volt, Jeddah-ban ugyanabba a szállodában volt foglalásunk, ahova érkeztünk. Estére elindulunk a híres, tengerre épített szökőkutat megnézni. Nem szökik. Kis google keresés után rádöbbenünk, hogy hétfőn és kedden szünnapja van (más napokon 9-20 a nyitvatartás). Kedd van. 

Persze a Kornis ezen szakaszán is vannak más érdekességek:

Stílusos konferencia központ és szálloda piknikező családdal

 

Köztéri szobor az út mentén 

 

A szabály, az szabály még ha parkban van is

A szökőkút miatt csalódottan keresünk valami vacsorázó helyet. Végül beülünk egy helyi étterembe és eszünk rántott csirkét: Arabic Shawarma Chiken márkanéven (rántott csirkehús pitában, darabolva vmi körítéssel) - nincs új a nap alatt, de ha elég éhes vagy, sok minden jól esik. Bár az adag nem tűnt nagynak, jól lakunk.  

 Középen a "zárt" épp szökő szökőkút (a leszálló repülőből is szépen látszott)

Kilépve az étteremből feltűnik, hogy a szökőkút szökik (nem el-, hanem úgy rendesen). Valószínűleg nem nézte meg a google--t. No comment.  

Nem megyünk vissza a partra, hanem a régi városrészbe hajtatunk. Este 8 van már, de mintha itt most kezdődne az élet, rengeteg ember van az utcákon és a boltokban is. 

 Itt számos esetben "fekete-fehér" az élet

 Egy sikátor lehet színes is :-)

Egy régi épület látogatható belseje látogatókkal

Fedett bazársor

Fiú-lány csoportra válunk szét (mégiscsak boltok vannak itt) és megbeszélünk egy találkozót az Jeddah Régi Kapunál (amiről azt gondoltuk,, hogy felújítás alatt áll). Ám a google térkép szépen elvezet hozzá a paravánok között. Ez a mai nap extrája:

Al Ula

Medinából reggel elmentünk taxival a reptérre a bérelt autót felvenni. A Bolt sofőr egész tűrhetően értett angolul és minden áron akart velünk egy szelfit. A telefonján elég lazán volt a védő(?)fólia és a napsütésben nehezen volt kivehető, hogy épp mi van a képen. Két megállás után azért sikerült valami szelfi.

Sajnos az autóbérlő cég helyéről fogalma sem volt, így az érkezési csarnokban keresgéltünk és találtunk rájuk. Unott helyi arc kűzdött meg a számítógéppel és a papírmunkával, nagyjából nyelvtudás (mármint angol) nélkül. Így lettem én valahogy andorrai állampolgár :-O

A parkolóban sofőr várt, aki átvitt minket a bérelt kocsik parkolójába és ott egy indiainak tűnő arc adta végre oda a kocsit. Aztán róttuk a kilométereket, kb 350-et. Ebben csak az okozott némi zavart, hogy a AlUla Tour 2025 kerékpáros mezőnye miatt két részletben sikerült másfél órát várakoznunk az úton. A kocsik a négy sávnyi helyet teljesen belakják. Ez nem tűnik túl logikusnak, de aztán, az út megnyitása után szépen visszarendeződnek egy sorba. 

 

Az út kisebb hegyes-sivatagos vidéken vezet. Két út van, az egyiket odafelé a másikat majd visszafelé használjuk. Medinát elhagyva egy idő után a kétszer egy sáv + útpadka (leállósáv) a jellemző. Hely van bőven. Forgalom ingadozó.

Al Ula - régi város

Al Ula szállás egy lakás, két éjszakát töltünk itt. Az első este megnézzük az Öreg városrészt. Parkolni az északi és déli oldalon lehet és onnan ingyenes kisbuszok visznek a két párhuzamos utcányi turista zónába. Üzletek és éttermek, sok turista, félig-meddig történelmi épületek. Lejjebb a főút mentén sártéglából épült falak láthatóak (vagy régi épületek maradványai vagy azok rekonstrukciói). 

 

Beülünk (pontosabban kiülünk, mert nincs bent) egy helyre vacsorázni. Közben a nap lemegy és intenzíven esik a hőmérséklet is. Minek jön az ember a sivatagba, ha nem szereti a hideget. Vacsora után még sétálunk a maradék utcákon, aztán alvás.

Hegra

Reggel egyből a lefoglalt Hegra túrára indulunk. Kb. három órás túra a valamikori Nabateusok (arab törzs) birodalma második legnagyobb városának sírhelyei között vezet. A legnagyobb város az innen kb 600 km-re található Petra (ma Jordániában van) volt.

Miután az épületeik sárból épültek, csak a síremlékek maradtak fent. Ezeket azért vájták a homokkő sziklákba, mert a halál utáni életbe vetett hitük szerint a biztosabb épületre a halál után van szükséged. Egy-egy sírhely több generációnak is helyet adott. Szépen csomagolt helyi hölgy idegenvezetőnk mesél ezekről jó angolsággal. Így megtudjuk, hogy az igényesebb díszítésű bejáratok felett a lépcsők a mennybe vezető 5 fokozatot szimbolizálják, míg a sas alak a legfőbb istenségüket. Az "arc" a csápokkal a védelmet adó medúza jelképe.

A túra után megpróbálunk közelebb kerülni egy Maraya elnevezésű, tükör borítású "Kultúra Palotájához". Sajnos őr állja utunkat. Jegy kellene, de az csak az étterembe vagy vezetett túrára vehető. Ami viszont az interneten található információk szerint épp a mi itt tartózkodásunk napjaira nincs meghirdetve. Fájón, de elengedjük ezt a programot. Érdekes kérdés, hogy mi értelme egy kulturális létesítményt más városoktól messze a sivatagba építeni, de ezt lehet, hogy sosem tudjuk meg. Stadionkultúra?

A kultúra és a stressz megnövelte a csapat éhségérzetét. A számos google szerinti étteremből egy van nyitva (általában délután 4 után nyitnak), ami egy helyi kis csirkesütöde (mondhatnám helyi KFC?). Meglepő módon csirkét eszünk. Evőeszköz hiányában kézzel. Mint a helyiek.

 

Elefánt szikla

Egy rövid délutáni csendes pihenőt követően a naplementében megtekintendő Elefánt sziklához hajtatunk. It sem vagyunk egyedül. A szikla - bizonyos szögből - egy ormányát lógató elefántra hasonlít. Ebben a szögtartományban ajánlanak kávét, édességet és igényesebbeknek ételt is. 

 

A turisták számára ásott gödröket kibélelték ülőhelyekkel. Mi is letáborozunk egyben és osztozunk ott 5 emancipált rijadi egyetemista hölggyel. Jó angolság, nyugati ruhák, rendes helyi csomagolás nélkül. Nem igazán jellemző megjelenési forma. Itt van még egy kedves amerikai pár is velünk, akik jártak Budapesten is (fotó a Bazilikából ezt igazolja). Kis beszélgetés, a lenyugvó nap okozta fényhatások és a gyorsan csökkenő hőmérséklet elegye teszi a pillanatot felejthetetlenné.

Medina

 

A reggeli után taxival megyünk a gyorsvasút állomására. A gyorsvasút Mekka (Allah szülővárosa) és Medina (Allah halálának helye) között van kiépítve Jeddah város és repterének érintésével. Mivel péntek van, minden zárva van. Itt a péntek a "vasárnap" és az üzleteket tényleg nem nyitják ki. Mi azt reméljük, hogy valami élelmet majd találunk.  

Némely szerényebb reptér is irigykedve nézné a vasút hatalmas indulási csarnokát. A vonathoz persze csak a repülőterekről ismert beszállításhoz hasonló sorban állás után lehet lejutni. A vagonok számozását a platformon előre jelölő megoldás, mint innováció, még nem ért ide Japánból, de a vonat ennek ellenére pontosan érkezik és a sivatagban szerény 300 km/h-s tempót nyom. 

 

A szerelvények a spanyol Talgo cég gyártmányai.

 

Az úri közönség alapvetően helyiekből áll, a kocsik tele vannak. A jegyet interneten célszerű időben megvenni. Bizonyos kocsik mintha csak a zarándokokat szolgálnák.

Kevés az idegen turista. Az út mentén sivatag, kevés növény, távvezetékek, a vasút mentén kerítés, itt-ott kisebb település, pár közút. A vonaton elvileg van WiFi internet is (gyakorlatilag csak esetlegesen: de talán ez az egyetlen, ami a MÁV szolgáltatásaira emlékeztet). Ennek ellenére az út jó lehetőség a blog lemaradásainak ledolgozására (legalábbis lokálisan megírt szövegben).

Medinába érve elmegyünk a szállásunkra. Kis kihívásból itt is van pár. A szállás neve arabul van meg, címe hozzávetőleges. Bár a térképen tudjuk, hogy hol van, a Bolt alkalmazásba nem tudjuk beírni így ... Aztán sikerül, de nincs sofőr. Végül a taxisokkal tárgyalunk. Egy indiai (vagy annak látszó) arc próbálja kitalálni, hogy hova tartunk. Aztán egy fiatalabb srác beszól, hogy menjünk vele, ő ismeri a helyet. A többi sofőr majd' megöli, de nem kerül sor tettlegességre.

Hiszünk neki, elindulunk vele a taxis sor elején álló kocsihoz. Megalkudott árat visszaigazolja. Valahogy kiderül, hogy jemeni. Az angolja jobb, mint a többi címet találgató sofőré. A kocsiban ülve pedig kér egy telefont a címre állított navigációval. Tulajdonképpen ügyes húzás volt ez tőle. Odaérünk a szállásra. Sehol senki. Egy lakóház. Imaidő. A foglalásban levő számot hívom, nem válaszol. 

Várunk. Egy lakó segít egy másik számon elérni a kulcsos embert. Az se tud szinte semmit angolul. De megoldódnak a dolgok. Lepakolunk, indulunk a városba.

Ha nem tudnád mennyi az idő otthon

Próféta mecset (Al Masjid an Nabawi)

A két fontos mecset hitetlenek számára nem látogatható. A mecset környékén megyünk a nem elhanyagolható létszámú látogató között. Nem lehet egyszerű a hitetlenek kiszűrése. A miénk sem. Amíg valami tiltott(abb) területre nem érünk, például az épület bejáratához. Utólag azt gondoljuk, hogy igencsak túlléptük a számunkra tiltott zóna határát, de nem nagyon volt ebből gond. 

A mecset és a környéke monumentális. Állítólag egy millió fő is tud itt egyszerre imádkozni (most épp nem volt csúcsdöntési kísérlet, de nem is voltunk egyedül). 

 A mecset körüli árnyékolók és a tömeg ...

Az oldalsó bejárat, ahová el sem kellett volna jutnunk

A mecset főépülete

Quba Mecset (Masjid Quba)

A másik mecsethez vezető úton először egy lepukkantabb környékre kerülünk, de kisvártatva a helyi "Váci utcán" találjuk magunkat. 

 

Végigsétálunk rajta. Az éhség is utolér minket, így egy helyi kifőzdébe beülünk enni. A kaja és a szolgáltatás is rendben van. Aztán indulunk tovább a mecset felé.

Közeledve ismét megnő a láthatóan zarándok arcok száma. A mecsetnél pedig ismét sokan leszünk. Ide már nem is próbálunk bemenni, csak körbe sétáljuk. Közben lemegy a nap.

Az estét a közeli szolgáltató telepen (kávézók, éttermek, stb.) fejezzük be és a szállásra taxizunk.

 

Jeddah (Dzsidda)

Sétálós nap lett az első napunk. A szállodából a régi városrészbe indultunk Bolt taxival. A tarifa napközben  kedvezőbb, mint éjszaka a reptérről. 

Bár már elmúlt fél 10 is, az üzletek épp csak elkezdtek nyitni. Mosolyogva hívogattak be minket, de angolul alig-alig beszéltek. Beülős, kávézós hely alig volt. Az épületek vagy romosak, elhanyagoltak vagy szépen felújítottak és számos terület van lezárva újjáépítés miatt. Alakul a turista negyed.

A helyiek egyre többen voltak, de turista alig, külföldi meg még kevesebb. Hangulatos hely, majd még elnézünk erre elutazás előtt.

A város régi részét - nem meglepő módon - kapuk határolták. Ezek közül egy szépen felújított állapotban van, egy másik épp körbe van paravánozva, egy harmadik pedig csak a tér nevében őrzi a régi funkciót. Pár mecsetet is útba ejtettünk és a hitetlenek belépését sem vették rossz néven. 

 

 

Mekkai kapu (Bab Makkah Jeddah)

 

 

Mondhatnám, hogy teve parkoló, de a régi városrészben ez inkább dolgozói pihenő hely

 

 

Iskolás csoport kiránduláson

 

 

Jaffali mecset kívül és belül

Corniche

A régi városrész mellett a másik ajánlott látnivaló a Corniche (ejtsd: Kornis). A kikötőtől északra sok kilométer hosszan húzódó sétányféle. Kis bódékkal, itt-ott árnyékot adó pálmákkal és az építkezéseket takaró paravánokkal. Kerékpár kölcsönzővel (amivel a parton nem, csak a két forgalmi sáv közötti kerékpárúton lehetne haladni) és prepaid (előre megvásárolt) kártyával fizethető WC-kel.

 

Útközben megéheztünk. Nem volt egyszerű valami rendesebb helyet találni egy kései ebédre. A megoldás egy amerikai stílusú hamburgerező lett, de legalább a kaja rendben volt és a személyzet is értett eleget angolul. 

Al Rahmah mecset

A séta célja a Kornis végén található mecset volt. Naplementére időzítve. A mecset cölöpökre épült és így amolyan "úszó" mecsetként marketingelhető. Sajnos a hátterében egy modern épület és egy hajó is volt, ami a fotózást kicsit nehezítette. 

 A mecset kívülről és ...

  

 ... belülről

A Kornis mentén, az étkezős kitérőről a partra tartva váratlanul a Jeddah F1 Circuit jött szembe. A pálya maga le van zárva, de a kiegészítő létesítmények egy része a sétányhoz kapcsolódik és most is szolgáltatások helyszíne. Érdekes meglepetés volt rátalálni. 

 A F1-es pálya hátsó egyenese a tenger felől lámpasorral

 

Van egy madár is a parton, engem a Groupama Aréna előtti sasra emlékeztet, de valószínűleg nem arról mintázták.

 

A mecset felé a parton számos luxusszálloda épült és épül ma is. Ha esetleg valaki befektetni szándékozik ...

Egy nagyobb utazás '25

 

2024. nem volt egy mozgalmas év utazás szempontjából. Más szempontból igen. 

Véletlenek folytán egy elég összetett út állt össze idén év elejére. Nem is lőném le előre a teljes útitervet, de az első állomás egy lelkes ismerősömnek és a WizzAirnek köszönhetően Szaúd-Arábia lesz.

Egy hetes utazás, 4 fő. Jeddah, Medina és Alula a három célállomás. Innen rajtam kívül mindenki hazatér majd.

 

Minden kezdet nehéz. Most épp a WizzAir indulni készülő gépe fordult egyet gurulás közben és parkolt le egy külső állóhelyen. Aztán a "kis műszaki probléma" gyors elhárításából kiszállítás és némi - blöff jellegű - tájékoztatás után egy másik géppel immár sima indulás lett. Bár késtünk 2+ órát, de ezen a távon egy kis kötbérhez ez nem volt elég.

A gép szinte teljesen tele volt. Az utasok egy igen meghatározó részét láthatóan muzulmán zarándokok tették ki. Sokan cirill betűs útlevéllel, hasonló hangzású beszélt nyelvvel és igen érdekes, két frottír jellegű, törölközőszerű ruházattal (mármint a férfiak: alul körbe, fent pedig kendőszerűen hordva - addig, amíg félre nem csúszott). Bizonyára megvan ennek a tradicionális értéke (Hajj Ihram Towel), de repüléshez nem a legjobb viselet. No meg a piszoár használatát is korlátozza.

Másodszorra is nehezen sikerült elfoglalni az elsőre már kialakított (a Wizz szétültetését megoldó) ülésrendet. Így aztán volt egy - e pillanatban nem egészen békés - üvöltöző zarándok, de ő is talált helyet magának. Mi is ketten egy helyre kerültünk, mert kedves utastársaink még a mi érkezésünk előtt "cseréltek" egyikünkkel. Kicsit hülye játék, de a Wizznek biztos megéri.

Az úton mellettem ült egy fiatal magyar lány. Már egy éve Jeddah-ban dolgozik. A munkahelyén turizmusban próbálnak fejleszteni a nyugati turistákat vonzó szolgáltatásokat. Egyelőre élvezi a munkáját.

Jeddahban a közlekedés alapeszköze az autó. A reptérről van busz, de késő volt és az sem volt tiszta, hogy merre megy. Nincs benne a google térkép szolgáltatásában. No meg késő is volt. Az Über és Bolt sofőrök közül pár felvette a fuvart, de aztán egy idő után dobta. Nem szép dolog, de a reptér körül elég sokan próbálkoztak velünk fuvar ajánlatokkal (kb 50% plusz áron). Lassan, de kifogtunk egy korrekt arcot Bolton és elértük a szállodát éjfél körül. Volt még egy rövid kör egy ATM-hez némi készpénzért, hogy a kocsit ki tudjuk fizetni. Alvás.