Medina

 

A reggeli után taxival megyünk a gyorsvasút állomására. A gyorsvasút Mekka (Allah szülővárosa) és Medina (Allah halálának helye) között van kiépítve Jeddah város és repterének érintésével. Mivel péntek van, minden zárva van. Itt a péntek a "vasárnap" és az üzleteket tényleg nem nyitják ki. Mi azt reméljük, hogy valami élelmet majd találunk.  

Némely szerényebb reptér is irigykedve nézné a vasút hatalmas indulási csarnokát. A vonathoz persze csak a repülőterekről ismert beszállításhoz hasonló sorban állás után lehet lejutni. A vagonok számozását a platformon előre jelölő megoldás, mint innováció, még nem ért ide Japánból, de a vonat ennek ellenére pontosan érkezik és a sivatagban szerény 300 km/h-s tempót nyom. 

 

A szerelvények a spanyol Talgo cég gyártmányai.

 

Az úri közönség alapvetően helyiekből áll, a kocsik tele vannak. A jegyet interneten célszerű időben megvenni. Bizonyos kocsik mintha csak a zarándokokat szolgálnák.

Kevés az idegen turista. Az út mentén sivatag, kevés növény, távvezetékek, a vasút mentén kerítés, itt-ott kisebb település, pár közút. A vonaton elvileg van WiFi internet is (gyakorlatilag csak esetlegesen: de talán ez az egyetlen, ami a MÁV szolgáltatásaira emlékeztet). Ennek ellenére az út jó lehetőség a blog lemaradásainak ledolgozására (legalábbis lokálisan megírt szövegben).

Medinába érve elmegyünk a szállásunkra. Kis kihívásból itt is van pár. A szállás neve arabul van meg, címe hozzávetőleges. Bár a térképen tudjuk, hogy hol van, a Bolt alkalmazásba nem tudjuk beírni így ... Aztán sikerül, de nincs sofőr. Végül a taxisokkal tárgyalunk. Egy indiai (vagy annak látszó) arc próbálja kitalálni, hogy hova tartunk. Aztán egy fiatalabb srác beszól, hogy menjünk vele, ő ismeri a helyet. A többi sofőr majd' megöli, de nem kerül sor tettlegességre.

Hiszünk neki, elindulunk vele a taxis sor elején álló kocsihoz. Megalkudott árat visszaigazolja. Valahogy kiderül, hogy jemeni. Az angolja jobb, mint a többi címet találgató sofőré. A kocsiban ülve pedig kér egy telefont a címre állított navigációval. Tulajdonképpen ügyes húzás volt ez tőle. Odaérünk a szállásra. Sehol senki. Egy lakóház. Imaidő. A foglalásban levő számot hívom, nem válaszol. 

Várunk. Egy lakó segít egy másik számon elérni a kulcsos embert. Az se tud szinte semmit angolul. De megoldódnak a dolgok. Lepakolunk, indulunk a városba.

Ha nem tudnád mennyi az idő otthon

Próféta mecset (Al Masjid an Nabawi)

A két fontos mecset hitetlenek számára nem látogatható. A mecset környékén megyünk a nem elhanyagolható létszámú látogató között. Nem lehet egyszerű a hitetlenek kiszűrése. A miénk sem. Amíg valami tiltott(abb) területre nem érünk, például az épület bejáratához. Utólag azt gondoljuk, hogy igencsak túlléptük a számunkra tiltott zóna határát, de nem nagyon volt ebből gond. 

A mecset és a környéke monumentális. Állítólag egy millió fő is tud itt egyszerre imádkozni (most épp nem volt csúcsdöntési kísérlet, de nem is voltunk egyedül). 

 A mecset körüli árnyékolók és a tömeg ...

Az oldalsó bejárat, ahová el sem kellett volna jutnunk

A mecset főépülete

Quba Mecset (Masjid Quba)

A másik mecsethez vezető úton először egy lepukkantabb környékre kerülünk, de kisvártatva a helyi "Váci utcán" találjuk magunkat. 

 

Végigsétálunk rajta. Az éhség is utolér minket, így egy helyi kifőzdébe beülünk enni. A kaja és a szolgáltatás is rendben van. Aztán indulunk tovább a mecset felé.

Közeledve ismét megnő a láthatóan zarándok arcok száma. A mecsetnél pedig ismét sokan leszünk. Ide már nem is próbálunk bemenni, csak körbe sétáljuk. Közben lemegy a nap.

Az estét a közeli szolgáltató telepen (kávézók, éttermek, stb.) fejezzük be és a szállásra taxizunk.