Utoljára 1998-ban voltam ebben a városban. Nem lehet ráismerni. Ennek két oka is lehet: vagy az én emlékeim halványodtak el (hm ... biztos ez is faktor), vagy a város változott meg (ami biztos, hogy erős faktor).
Szóval amit itt megnéztünk, az abszolút új élmény volt. Egyet leszámítva, de az legyen a poszt végén - amúgy is oda illik.
A határátlépés ment ütemesen. Metróval indultunk a szállásról és egy busz vitt át minket Szingapúrból Malajziába. Ezekben az országokban (Szingapúr, Malajzia, Thaiföld) mostanában már elektronikusan kell kitölteni a Landing Card-ot (belépő kártya) max 72 órával az érkezés előtt. Szingapúrban az útlevél és ez az elektronikus információ egy automata kapun találkozott velem (kép) és az ujjlenyomatommal aztán már mehettem is be az országba.
Kifelé a szingapúri oldalon leszállás és a beléptetéshez hasonlóan teljesen automatizált kapun kilépés jött, majd busz a maláj oldalra. Ott sorban állás és opto-manuális információ párosítás után lehetett tovább haladni. Innen már gyalogosan elérhető volt az autókölcsönző (aki jó pár napja kérte, hogy vegyük fel az autót korábban, mert ünnepi vasárnap után szabad napja lenne, de minket ki kell szolgálnia - megoldottuk). A kocsit pedig az épületnél hagyva megnéztük a várost.
Eső
Kicsit esett. Aztán alig, majd nagyon. Az első pár órában ehhez igazodtunk.
Ősi kínai templom (Johor Ancient Temple)
Az autós hely mellett volt egyből. A város egyik legrégebbi épülete.
Indiai üvegborítású templom (Arulmigu Sri Rajakaliamman Glass Temple)
Hatalmas építkezésen kűzdöttük át magunkat és a tócsákat is át kellett valahogy hidalni, majd fizettünk belépőt. Mindezt azért, hogy megcsodálhassuk a teljes egészében üvegmozaikokkal díszített hindu templomot. Az egyetlen ilyet az országban ...
Nagymecset, Johor Állami Mecset (Sultan Abu Bakar Mosque)
Az épületbe csak igaz hitűeket engednek be, így maradt a külső nekünk.
Régi hangulatú kínai stílusú utcácska (Heritage Walk)
Referencia
Malajzia számos szultánságból kreált állam. Ide is jutott egy referenciapont, amiről aztán olvastam, hogy a Maláj félsziget 0-s kilométer pontja.
Szállás
Ritkán szoktam szállásokról írni, de itt már 29-28 éve kétszer megfordultam. Az épület és a szobák szinte változatlanok, kicsit lepukkantabbak talán. Az élet az épületben igencsak visszafogott - annak idején nagy volt itt a nyüzsgés. Sajnos zuhogott, amikor megérkeztünk, de reggel szép idő volt, így készült pár kép. Ennyi teret engedtem a nosztalgiának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése