Szöul 2

N Seoul Tower

Kb egy kilométerre van a felvonó, ami a toronyhoz visz. A felvonó épületét végtelen mennyiségű "szerelmes lakat" köti össze a toronnyal. A toronyból nagyon szép kilátás nyílik a városra. Körbe-körbe mindenfelé Szöul. 

Ez csak egy kis szakasz ... 

... no meg a kerítéstől eltérő formák is akadnak

Dél-Korea kb 52 millió lakosából 26 millió a fővárosban és vonzáskörzetében él. Háborús szempontból nem épp a legkönnyebben védhető struktúra, de így alakult. A városban és környékén is sok a dombos rész, így sok zöld területet is látni. Ezek közé ékelődik be rengeteg toronyház, pár folyó és a közlekedési infrastruktúra. Az egész nagyon kellemes benyomást kelt. 

A fenti kilátás mellett az élesebb látással megáldottak kedvéért a távolabbi pontokat is kiírták

A torony tövében egy régi katonai poszt (reléállomás) látható és élő személyzet masíroz

Bosingak - Harang pavilon

A városi harang a kapuk nyitását-zárását jelezte és tűz- és hadiriadó célját is szolgálta. Az eredeti a XIV. században épült, többször kellett újraépíteni. 

City Hall (Város Háza)

A Városháza épülete nagyon modern előtte a régebbi időket idéző Városi Könyvtár áll, ami eredetileg a  városháza volt. Szép épületpáros a város szívében. Előtte tér. Épp valami rendezvényre készítik fel. Az épület előtt egy pavilonban a szöuli halloweeni tömegszerencsétlenség áldozataira emlékeznek. 

Szöul utcáit járva sok apró érdekességet lehet felfedezni. Egyrészt szinte minden épület mellett van valamilyen térplasztika, szobor, ilyesmi. Sok a kisebb-nagyobb demonstráció (ezek mindig békésnek tűnnek és a rendőrség is képviselteti magát - leginkább biztosítani a helyszínt, irányítani a forgalmat). 

Deoksugung Palota

A városháza mellett található. Számos épületből álló, fallal körülvett épületegyüttes.

A kapu, élő őrséggel

Egy ritka épület belső: ritka, mert általában nincsenek berendezve a műemlékek és ritka, mert lehetett fotózni (ezt általában belül tiltják).

Gwanghwamun tér

A téren két fontos szobor áll: Nagy Sejong királyé és Yi Sun Shin admirálisé (fotók ssorrenben). Ők a koreai történelem nagy alakjai. 

Sejong központ 

Ez a szobrok melletti épület egy modern művészeti központ a fenti hősökre fókuszáló múzeummal, színházi termekkel, stb. Épp nagy nyüzsgés van az előtérben. Benézünk (ha másért nem, hát egy mosdó kedvéért).

Színházi zenés előadás

Ez nem volt a programban. De belekerült. Eléggé fura módon. Az épületbe lépve számos tradicionális ruhába öltözött ember volt az előtérben és sok "civil" koreai is, akik láthatóan várták a színház terem nyitását. 

Erre odajön egy tradicionális ruhába öltözött idősebb (kinél is?) arc és beszélgetni kezd egyikünkkel. Majd közli, hogy itt ő a főnök (amit igazolni látszott a mellette álló öltönyös arc készséges későbbi segítsége) és szívesen meghív (:-O) minket a hamarosan kezdődő (kb 40 perc) koreai népzenés előadásra. Ha csatlakozunk, azonnal adna három jegyet. Lelkes lengyel barátom persze azonnal igent mondott - feledve éhségét (pontosabban éhségünket). Hát így lettünk - átmenetileg - kultúremberek. Bevallom a kultúra ilyen spontán terjesztéséért sosem lelkesedtem. Azonban az előadás érdekes volt, a zene koreai, a színpadkép pedig régi időket idézett. Bizonyára magunktól nem találtunk volna ilyen programot. 

Bár az előadás előtt ettünk valamit gyorssegély jeligére, egy rendes vacsora egy sarki "csirkés" helyen kellett még. Sörrel. Ránk fért.

Szöul 1

 

Megérkezés

A gép természetesen késett, de kevesebbet, mint amennyivel indult. A határátlépés a bangkoki reptér csúcsforgalmát idézte, kb 1 óra sorban állás.

Utána ismerkedés a helyi eszközökkel: ATM (Global, ami ismeri a külföldi kártyákat és először mindent be kell ütögetni, a kártya csak a vége felé kell és utána a PIN kód).

Koreai utazási kártya (T-Money, nagyobb városokban jó helyi közlekedésre és itt-ott fizetni is). Feltölteni csak készpénzzel lehet. Venni automatából és automatával is töltöd fel. 

Vonat (az Express külön jeggyel megy, a kicsit lassabb megy kártyával is). 

A szállás 2,4 km. Sétálok, mert jól esik a mozgás a repülő után. Már este 10:00 körül van az idő, de kb 18-20 fok van. Az út az elején a Szöul Seoullo 7017-n vezet, majd dimbes-dombos utcácskákon át. Veszek vizet (ami utólag jó ötlet volt, mert a csapvíz fura szagú és ízű, mar iható). 

Munka és pár ital után megfáradt helyi menedzserek (vagy palánták) érdeklődnek, hogy honnan jöttem. Az egyik a Hungary-t sem érti, de a mási egyből rávágja, hogy Budapest szép város. 

A szálláson kis papír a recepciós pulton a nevemmel, mellette szobakulcs. Ennyivel le is tudtam a misztikus check-int.

Nem kellett sokat küzdeni az elalvással. Reggel ébreszt a telefon, érkeznek a lengyel barátaim. Épp az ébresztéssel egy időben szálltak vonatra. Gyors készülődés és visszasétálok a reptéri vonathoz: az a találkozó helye. Együtt metróval vissza a szállásra. Lepakolunk és irány a város.

Myeong dong

Myeongdong a város központi része (leginkább üzleti értelemben). Először ide sétálunk le a szállástól, hogy kicsit megérezzük a város ritmusát. Egy kávé mellett eldöntjük a napi tervet. A fiúk a repülés ellenére jól bírják a gyűrődést.

Myeongdong sétány a (mű)patak parton

Végül közeli parkba indulunk, ahol uralkodói paloták vannak. Végül kettő területére jutunk be: Changdeokgung és Changgyeonggung palotákba. A két palotakert összekapcsolódik és szép parkokba épültek be a valamikori uralkodói paloták. 

A város palotáit jellemzően ilyen fal veszi körül, az előtérben a régi városfal maradványai

A paloták kapuja így néz ki

Egy belső oszlopsor, amolyan kerengő

Jellemző épületek ...

Ritka kőből készült szobrok (az előtérben a a teknős egy jellemző tudáshordozó (a kőbe vésett tudásé)

Egy fedett átvezetés a kapu és épület között

Trónterem, koronázási épület kívül ...

... és belül

Ezt követően a Gwangjang Market felé vesszük az irányt. Első gasztronómiai élményünk egy est-ebéd a piacon. Belsőségek (kb: véres hurka, tüdő, máj, rizs galuska, priog-szerűség helyi töltelékkel) és Soju (ennek van magyar oldala :-O ). Bátor kezdés.

A piac bejárata és ...

... a mi kis konyhánk

Még egy kávézás és lassan a csapat elfárad. Irány a szállás. Ügyintézés, tervezés másnapra, blogírás, alvás.

Még pár koreai érdekesség az első napról

Az nem meglepő, hogy a koreai írásjeleket nem ismerem (így volt ez Japánban is), de itt - bár sok minden ki van írva angolul) - vannak kihívások. A "sok minden" messze nem minden. A helyiek (például jól öltözött öltönyösök az üzleti negyedben) még egy átlag thai arc angol ismeretét sem hozzák: leginkább semmit. 

Itt-ott párban vannak egyenruhás turista segítők, jó angolsággal, komoly segítőkészséggel és még némi humorral is. Ők jó arcok. A szolgáltatásokban megesik, hogy beszélnek valamit angolul, de sokan semmit. Fura, hiszen ma elég turistás helyeken jártunk. 

A Google nem minden térképes funkciója működik. A két helyi ajánlott navigációs app pedig félig angol, félig helyi jelekkel próbál segíteni. Ehhez adjuk még hozzá, hogy minden helyi elnevezésnek van legalább két-három enyhén különböző angol átirata. Elbutulás ellen épp megfelelő "rejtvény fejtés" itt turistáskodni.

Szöul nem kimondottan olcsó, nagyjából az elutazásom előtt tapasztalt magyar árszínvonallal lehet találkozni (nem tudom, hogy alakult az infláció az elmúlt pár napban ;-) ). Multikkal a belváros jól ellátott és sok a helyi másolat is (különösen kávézókból van sok). 

A másik érdekesség, hogy bár ez Korea és bizonyára joggal gondolják, hogy sajátos a kultúrájuk, a messziről jött és a környéket látott ember számára vannak hasonlóságok. Leginkább a tradicionális építészetben (például Japánnal) vagy a kultúrában (például Vietnámmal). A modern dolgokról kár is ebben a dimenzióban gondolkodni: azok nagyon hasonlóak. 

A helyiek szabály követőek: legalábbis a felszínen. A közlekedésben, sorban állásban, mozgólépcsőn, stb. Ha megy is itt vmi "okosban", akkor a turistának nem látható. A helyiek - mint általában Ázsia ezen részén - nagyon udvariasok is, ha kapcsolatba lépnek egymással. Egyébként meg haladnak a tömeggel. Ez utóbbiból is van elég reggel a vasútállomás környékén és nappal az irodaházak környékén (ebéd idő, dohányzó hely). 

Minden fontos városban van egy darab a berlini falból, itt is. 

A medve pedig - ebben az esetben - berlin jelképe lenne

Újra úton Ázsiába

Eltelt egy kis idő amióta nem volt (nagyobb) utazás. Itt írtam korábban arról, hogy miként mosta el a covid 2020-ban a tervezett utamat Fülöp-szigetekre, majd 2022-ben Tajvanra. 

Most a terv igen gazdag lett: Dél-Korea, Tajvan, Fülöp-szigetek és végül Thaiföld. 

A térkép nagyjából mutatja az út az újdonság részét. Persze az étvágy ebben az esetben is nagyobb, mint ami valójába belefér a programba, de ez már csak így szokott kezdődni. Sok helyszínből alakul ki a tényleg bejárt út.

Az Emirates repít Szöulba. Ott két lengyel barátom csatlakozik a 10 napos programhoz. Ők haza utaznak majd Dél-Koreából, én pedig Tajvanon folytatom az utam.

Onnan Fülöp-szigetek következik, ahol szintén lesz pár hétre útitárs. 

Ez a terv ... A blogon majd követhető lesz az is, hogy miként alakul a megvalósítás.

Boeing 777, Budapest

A poszt Dubai reptéren éri el végső állapotát: épp 1,5 órás késés van kiírva a Szöulba induló gépre. (Még pár óra - 4 összesen - és elég lenne egy szép kis kártérítésre :-O  Nem erre hajtok késő éjszaka, de ez van éppen.)

Zsámbék

Ez egy fura utazás. Inkább időben, mint térben. Budapestről fél óra. Az alkalmat a zsámbéki rakétabázis nyílt napja szolgáltatta. 

Zsámbék, ahogy ismerős lehet

Idén, 2022-ben van negyven éve, hogy a középiskola és az egyetem közé kényszerűen beiktatott sorkatonai szolgálatból augusztus közepén leszereltem. Egyetemi évfolyamtársaim közül páran erre fel találkozót kezdtek szervezni és ennek az emailében vagy Facebook posztjában akadtam a fenti linkre. 

Az egy évből 3-4 hónapot töltöttem Zsámbékon. A rakétabázis volt az "A" terület (a légvédelmi rakétákkal) és mi lejjebb a "B" területen, a tényleges laktanyában tanyáztunk t0bbnyire. Budapest légvédelmét szolgáló akkori bázisok közül már csak ez maradt meg ilyen formában. Gondoltam, hogy egy látogatást megér.

Így ez az utazás inkább 40 év távlata miatt volt érdekes, semmint a 30+ km miatt. 

Maga a nyílt nap 1000 Ft-ért ígért valamiket: látogatást, kiállításokat és hagyományőrző bemutatókat. Maguk a programok is érdekesek lehetnek azoknak, akiket a katonásdi érdekel, de engem a hely "szelleme" izgatott: mármint, hogy mennyiben ismerem meg az egykori "objektumot". 

A válasz: nagyjából. Nem mondhatom, hogy a nosztalgiától elsírtam magam. Az orosz légvédelmi rakéta technika (Dvina/Volhov renmdszer) már nincs ott, csak az elhelyezését biztosító építmények, álcázások, stb. Ezek közé van becsempészve mindenféle haditechnika, amit az üzemeltetők bemutatnak. Fiataloknak érdekes lehet, nekünk pedig fura érzés múzeumban látni egy darabját az életünknek (ilyen fura volt a DDR múzeum is Berlinben.)

Pár fotó az objektumról:

Az A objektum állományi helységei

Korabeli, 1980-as felszereléseink (kis helyi állandó kiállítás)

Korabeli, 1980-as felszereléseink (körlet, azaz háló(szoba) )

Ahol a rakétákat irányító technika megbújt - most kiállítások és a büfé helye

(az előtér eredeti beton burkolata - az akkori diktatúra időtálló nyoma)

Egy "modernizált" technikai rejtekhely

A szállítójárművek garázsai (részegbiztos kapuvédő betontuskókkal)

A lenti B objektum, azaz a laktanya (lepukkant épületek)

Akiket jobb volt elkerülni

És a meglepetés: értem én a katonásdi iránti nosztalgiát és a magyar kulturális hagyományőrzés jelentőségét is (akár azokét is, akik sosem próbálták a háborúsdit, talán még egy keményebb paintball csatát sem - végülis a filmek alapján is lehet nosztalgiázni). Azok, pedig, akik a háborúk áldozatai, már nem szoktak ezekbe beleszólni :-(

Egy korhűen (?), bemutatóként kialakított hadállás:

Szóval értem én ..., de az alábbi kis nagyon is mai árusítóhely nálam - csak úgy szépen csendben, belül - kiverte a biztosítékot:

Vajon ez hova vezet?

Nyköping

 

Nyköping (ejtsd: Nicsöping) a Skavsta reptérhez közeli város. Gondoltam rászánok néhány órát a gép indulása előtt. 

Nagyjából egy bevásárló utca, főtér, templom, vár, múzeum és egy színház a város látványosságlistája.

Tipikus svédországi kisváros, kedvesen "berendezve", turistabarát információkkal. Nem volt nagy erőfeszítés körbejárni. Inkább az volt zavaró, hogy délelőtt nagyon lógott az eső lába és nem akartam elázni. Így a városban még egy olvasgatós kávézás is belefért a programomba.

Itt pedig néhány fotó:

A főtér a régi (jelenleg turista info) és az új városházával

A városi templom a főtér másik oldalán

Templom belső "nem halkan" foglalkoztatott gyerekekkel

A vár maradványai

A vár egyik kapuja

Városi színház egy kis park közepén

Installáció a bevásárló/sétáló utca végén

Trosa (Svédország)

 

Nem egy tipikus utazás. Azonban talán érdekes lehet pár sor egy kis svéd városkáról. 

A trosa szó jelentése "bugyi" magyarul. Azonban (vagy épp ezért is) a város eléggé a "Trosa - a világ vége" (Trosa - Världens ände, The world's end) szlogennel határozza meg magát. A Wikipédián itt vannak részletek angolul a városról. 

Ha térképen megnézzük, akkor kb 1 órára van a Skavsta (Nyköping) reptértől. és még csak nem is "zsákfalu", ahova egy út vezetne csak .... 

Annak oka, hogy az utam ide vezetett, a Tantrix játék. Többször jártam már bajnokságokon (az egyikről itt írtam is) és most a covid után épp itt került sor a következőre, miután a játék svéd forgalmazója itt lakik. 

A WizzAir repüli ezt a svéd repteret és a menetrend adott egy kis plusz időt. Ebből kifolyólag gondoltam, hogy írok itt a blogon is erről a helyről. 

Trosa kisváros. Persze minden svéd kisvárosnak megvannak a maga látványosságai (a turistákért versenyzik mindenki):

A városi könyvtár (és turista információ) a központban

Trosaån, a városka folyója

Stílusos utca régi házakkal

Temető, a városi templom, harangtorony

Régi stílusú ház

A szombati nap egy kihajózással fordult rá a vacsorára: kihajózás a Trosa környékén található szigetek közé. Szép környék, számos sziget: némelyik lakatlan, máshol hétvégi házak kis kikötőkkel. Így nyáron, szép, napos időben kellemes látvány. Kár, hogy csak a nyári pár hónapban lehet őket használni.