Farewell Spit és ....

Itt, Golden Bay öbölben kötött ki Abel Tasman, aki a modern korban (1642) először járt erre holland hajókkal. Maga a Farewell Spit egy 27 km-es zátonyszerűség tele homokdűnékkel, ami az öblöt nyugatról védi. 

Wharariki Beach 

Igen erős szél volt, míg ott voltam. Kis séta a legelőn. A parton hátszéllel indultam és reméltem, hogy az apály segít eljutni a másik útig, ami a partról visszavezet a parkolóba (ha ez nem megy, akkor széllel szembe kellett volna visszmenni, az pedig hozza a homokot a dűnék felől - időnként olyan erős volt, hogy fájt a homokszemek landolása a bőrömön). 

Egy szikla keskeny ösvényén átjutva sikerült is megtalálni a visszafelé vezető utat. 

Maga a hely gyönyörű: tengerpart, víz által megdolgozott sziklák, homokdűnék és a part zöldben...  A barátaim szerint itt készült az egyik Win10-es screensaver fotó. 

A túra után még egy rövid kaptató az Old Man kilátóhoz, fotók. Ebédre egy chowder (amolyan tengeri kütyüs krémleves). 

Hazafelé még megállok Abel Tasman emlékoszlopánál. 

Innen nem messze egy kis túra a Wainui Waterfallhoz. Sandfly-ok (kis légyszerű csípőgépek). Kávé. 

Este pihenés.

Pohara - a környék

A reggeli után megnéztük a környék sziklamászó helyeit egy kisebb futással kombinált túra keretében. 

Hazafelé felvettük a munkára jelentkezett arcot és még egyet, aki előkerült - kertészkedés lesz a feladatuk. 

Otthon a munkák kiosztása után, a ház alatti védett területen egy kis túra. A kőzetek itt rengeteg barlangot rejtenek, a kis erdőben is több lejárat rejlik és néhány mélyebb szakadék. Komoly balesetek is előfordulnak itt. Annyira sűrű a növényzet, hogy annak ellenére, hogy hallod a járműveket, fogalmad nincs a kivezető útról. A barátomnak volt ;-) 

Egy kis hangulat surujebol

Egy helyi lakos

 Egy masik "haza"

 Kilatas a csucsrol

 Egy szukebb atjaro kifele

A kijarat

A délután további része az elmúlt napokban elhanyagolt munkákkal telt (ide értve a blog posztokat is). Első - jármű - vezetési próbán is átestem, amikor visszavittem a fiatalokat a szomszéd településre. 

Közben megérkezett egy francia Tantrix játékos és az ismerőse. Velük vacsoráztunk később. 

A második napra egy túra jutott. A cél az Awaroa Lodge kávézója egy kis autózás után: trekking, majd átkelés az apály miatt sekély vízen (víz, iszap homok). Kávé, találkozás a franciákkal és a dagály előtt irány vissza - ez utóbbi nekem futás volt. 

A késő délután pihenés otthon.

Par kep az "atkelesrol:

Pohara - érkezés

Korai repülés után a nelsoni reptéren várt új-zélandi barátom. Pohara felé indultunk. Délre értünk a Wholemeal kávézóba (ami étterem is). Egy sütőtök leves pont jól esett.

A lepakolás után még egy gyors trekking (túra) a Rawhiti Cave (barlang) bejáratához, mely a legnagyobb a maga nemében, tele cseppkövekkel. 

A korai vacsorát követően még maradt idő beszélgetésre, egy reality show jellegű ausztrál műsorra ("Esküvő először" jeligére párok összehozása - amolyan indiai stílusú módon, de itt pszichológusok párosítanak és aztán vagy sikerül együtt maradni vagy marad a kiszállási lehetőség.) Egyszer érdekes. 

Az idő szép, napos, napközben 20+ fok, de estére lehűl. 

Kilatas a haz teraszarol

Auckland

Három tervem volt erre az egy napra, amit itt töltök. Mivel kilenc éve voltam már itt, olyasmit kerestem, ami akkor kimaradt. 

Mount Eden 

A számos vulkáni kürtő egyike, a város körüli legmagasabb pont, szép kilátással. 

A szállástól csak 4 km, kellemes séta kicsit hegynek fel. A kilátás tényleg nagyon szép a teljes környékre, amolyan körpanoráma: minden felé víz, kisebb vulkánok nyomai és a város rengeteg zölddel - kivéve a belvárost. 

Auckland Art Gallery 

Erre az egyik turista kiadványban találtam rá és kíváncsi voltam mit mutatnak meg itt. A belépés ingyenes (kivéve időszaki kiállításokat). 

Bár semmi különös nem volt, érdekes kiállítások voltak kortárs helyi művészek, régi fotók és festmények. 

A harmadik a Tengerészeti Múzeum lett volna, de az idő elment és az ebéd (stílszerűen hamburger combo) után már nem lett volna értelme bemenni alig egy órára). 

Közben a nap kisütött így a tegnap esti Wynyard környékén napozok kicsit, fotó a városról. 

A Queen Street és környéke lett a cél később. A nézelődés jó alkalom volt pénzváltásra is. Az árfolyamok általában 4,5 %-kal tértek el a közepétől :-( A legjobb 2,4% volt. A "Best Rate" helyen, nem volt kivéve árfolyam, de 7%-kal nyitott az arc; mondom neki, hogy az utcán lejjebb volt 2 % körül. Erre beüti a gépébe ezt az árfolyamot és ezen vált. Így végül tényleg ő a "Best Rate" - legalábbis nekem. 

Találok még egy "Warehouse" nevű mindent olcsón boltot és néhány hasznos dolgot itt igen olcsón lehet venni: csoki, póló, sport ruházat. 

Auckland felé

Kuala Lumpur, Gold Coast (Brisbane), Auckland. Hosszú út az AirAsia X járatán, ami egy diszkont. Budapestről a Qatar Airways járatán utaztam. Bár gond nem volt semmi, de azért ég és föld a két világ - különösen 10+ órás út során. 

A Gold Coast megálló során az egy órás szünetet az aprólékos ausztrál biztonsági vizsgálat a sorban állással szinte teljesen kitöltötte. A személyzet valami különös élvezettel vizsgálta át az addig is repült tömeget, kb. 250-en utaztunk tovább... A 250 pedig mintha életében nem esett volna át ilyen vizsgálaton. Egymásra találtak így a népek. :-( 

Az új-zélandi beléptetés ehhez képest sima ügy volt. Azonban a friss élelemre vonatkozó tilalmat komolyan kell venni, jobban ellenőrzik, mint az útlevelet. 

A szállásra érve egy gyors fürdés után, este hét felé bementem a város kikötő körül kiépült - szombat esti élettel teli - negyedébe. Rengeteg új hely nyílt a régi kikötő területén. Szép a belváros innen. 

Az estét egy fish&chip és helyi sör zárta. Az adag nagy, az ára is. Kb minden duplája az otthoninak. 

Bangkok

Ismerőseim, akik először járnak Thaiföldön, időben megérkeztek, bevonatoztunk a szállásra és közös városnézésre indultunk: Siam-MBK környéke, Erewan shrine, Patpong ;-) 

Közben vacsora. Rövid sörözés Mokas, ahogy a 210 cm magas magyar arcot a helyiek megbamuljak. Szep, figyelemben gazdag ket hete lesz Thaifoldon. ;-)

 Bayoke tower a hatterben, kabelerdo ...

Másnap különváltak útjaink. Ők templom túrára indultak, én a szállás környékén néztem körül. Erre laktunk 1993-ban is, amikor először jártam az országban. Nagyon megváltozott ez a környék is. Bangkokrol tobbet ezen a linken lehet talalni.

Vizibusz az egyik csatoran

Befejezésül még egy láb-váll masszázsra ültem be. Jól esett a futások és az előző napi városnézés után. 

Rövid bangkoki programom után irány a reptér (a diszkont) és Új-Zéland. 

Innentől majd a programok és a posztok is sűrűsödnek. 

Pattaya után

Nagyon gyorsan eltelt a két hét. Az utolsó napokon megvolt a lépcsőfutás is a 19-re és volt munka is. 

Egyik délután a kamobodzsai kisfiúval ketten sétáltunk a parton...  Nagyon érdekes volt látni a minket nézegető arcokat és elképzelni, hogy mi járhat a fejükben ;-) 

A Nagy Buddhával egy magasságban egy másik dombon van vmi, ami jól látszik az kondóból,  de sosem voltam ott. Most felsétáltam oda is. Kisebb templom, egy kilátó az öbölre (mint a kondóból) és egy hercegi tengerész helyiek által láthatóan nagy becsben tartott szobra (amolyan emlékmű féle). 

Persze volt sok jó kaja (étteremben, piacon és persze az irodában is).

Egy kis esti tengerparti csendelet (vajon mi van a holgy kezeben?)

A poszt már a bangkoki reptéren készül, holnap indulok tovább. 

Ma még találkozom épp most landolt ismerősökkel Magyarországról és, ha bírják a repülés után, velük csavargunk majd a városban.