2015. november 7., szombat

Pompei és a Vezúv


A korai indulás (no meg a kései fekvés) miatt a második futásunk elmaradt és ez így is lesz a következő napokban is. Helyette napi kb. 12 km séta.


Pompei régi tervem volt. Kicsit sok a gadget árus és a nyomulás, de bent, bár sokan vannak, mégis elviselhető a tömeg (nyáron nem ilyen kevés a látogató).


A főbb látnivalókat megnéztük, de mindent végigjárni csak napok alatt lehetne. A kikötő felőli kapun jutunk be, a főtér gyorsan kitárul előttünk (lásd fent).


A töredékes épületek mellett nagy polcokon rengeteg korabeli, épen maradt edény és egyéb tárgyak.


Az épületek többsége a kitöréskor (isz 79-ben) 20 km-re fellövelt, majd lehulló föld és hamu magasságáig maradt többé-kevésbé épen, afelett a később érkező kiömlő láva letarolta azokat. Az embereket a lehulló köveken kívül a mérges gázok ölték meg.


A testek után visszamaradt üregeket gipsszel kiöntve kaptak a halottak helyzetéről alakzatokat.

















A különböző épületekben sok helyen komoly rekonstrukció folyik, így nem minden látogatható. Az aréna is jó állapotban maradt meg, hasonlóan az iparos lányok épületéhez, italméréshez.


Az utcák a mai városoknak megfelelően rendezettek, a fő utak kövekkel kirakottak és itt-ott a korai zebra (átkelés segítő, forgalmat lassító) látható.


A fürdő egy részlete


Az Amfiteatrum, ahol a Pink Floyd is játszott

Kora délután a Vezúvra vezet az utunk. Rövid vezetés után a szerpentin kb. 1000 m magasra visz, onnan kB 170 m szintet mászunk gyalog felfelé a kráter pereméig. Kisebb kipárolgásokon kívül nagy nyugalom. Utoljára 1944-ben volt komolyabb kitörés.


A kráter egy részlete ...


... és egy másik (nem könnyű krátert fotózni közleről :-(

Egy kis kipárolgás a föld gyomrából (ez volt az összes)

A kráterben látszanak különböző időszakok lerakódásai, de geológus képzettség nélkül nehéz ezeket értelmezni. Szép a kilátás is. A Nápoly feletti szmog is jól látható.


Látjuk holnapi uticélunk, Capri szigetét is (ott, középen a párában).


Valahol bal oldalon, az öböl partján Pompei.

Azonban a napnak meg nincs vége: hazafelé már esti szürkületben állunk meg Salerno városban, a parton.





Kis városnézést a tengerparti sétányon tett séta és hazaérve egy buffalo húsos vacsora zárja.

Amalfi, Ravello


A reggel egy tengerparti futásé volt: csapatunkból hárman is bevállaltuk.


A reggeli után elindulunk egy hosszú, part közeli szerpentinen Amalfiba, a sziklák tövében fekvő városkába.


Városnézés, kávézás, fotózás. A parthoz közeli főtéren áll egy templom, ezt megnéztük belülről is. Benne Szent András sírja.


Belső udvar a templom komplexumban.


 Egy rövid móló

A nap második részében a sziklákon fekvő Ravelloba néztünk körül.


A kis főtér mögött számos villa-kert kombo nyújt programot kis belépő fejében a látogatóknak (Villa Rufolo).


A régi épületek és ápolt kerteken túl a kilátás is szép (The Gardens of Villa Cimborne).







Este nehezen találtunk a szállásunk közelében vmi éttermet - a parton, ahol lakunk a szezon a jó idő ellenére már rég véget ért. Némi "ismerd meg a környéket" jellegű autókázás után egy kellemes pizzázóban, kedves pincérnőtől jutottunk betevő falathoz.

Paestum, Argopoli


Paestum: itt van a szállásunk. A tengertől 100-150 méterre egy
apartmanházban. Fűtés nincs. Internet sincs. Egyébként teljesen jó hely.


Térkép (a látogatott helyekkel)


Az idő szeles, de napos. Paestum mégsem a mi szállásunkról, hanem a
görög - római kori településről és azok romjairól híres. Első reggel el
is indulunk a romokhoz.

Épp egy turisztikai kiállítás van a közelben. Itt kezdünk. Olasz
tájegységeken kívül a fél világ jelen van. Erősen marketing esemény, de
legalább ingyenes.



Paestum romkertje sokkal érdekesebb. Sok épület alapjai megvannak jó
állapotban és három templom szinte teljes épségben. A képen lévő gödör
úszómedence volt.

A közeli pizzázóban ebéd és egy nem túl nagy, de látványos múzeum az
ásatásokon fellelt tárgyakkal.

Délután még megnéztük Agropoli városát. A tenger partjáról felsétálva a
sziklákra épült régi városrészt néztük meg és a kilátást az öbölre (lenti képek).

Kellemes kezdő program az első napon.






2015. október 31., szombat

Nápoly és környéke - bevezető


Ez több szempontból is régi történet. Pompei és a Vezúv olyasmik, amit régóta megnéznék. A Vezúvot egyszer már láttam repülőből (10 000 méter magasból, amint gyönyörű, tiszta időben repültünk hazafelé Sziciliából). Szóval az érdeklődés megvolt.

A másik régi szála a történetnek a volt középiskolai osztálytársaimhoz kapcsolódik. Egyikük e környékre ment férjhez és Ő szervezi nekünk a "földi szolgáltatásokat", a többiek (összesen hatan) pedig utazunk látogatóba vagy inkább nézegetőbe.

Mivel a környékről sok szépet hallottam, gondoltam, hogy ebből is lesz egy pár poszt itt a blogon.

A szállásunk itt lesz egy apartmanban és majd innen tervezzük a napi kirándulásokat.


2015. október 28., szerda

Berlin - ami elsőre kimaradt


Volt F1 futam, amíg kint voltunk.



A Mercedes központi bemutatóterme kiváló helyet biztosított a futam megtekintésére (ettől persze még nem lesz az ember Mercedes fan).

2015. május 9-én Berlinben lenni más miatt is érdekes (győzelem napja 70. évforduló):



Motoros felvonulás



A felszabadítók utódai


Akik másként látják:



A Reichstag előtt



A Brandenburgi kapunál



És egy múlt-jelen kép az Alexander Platzról



Egy kis tömeg a Reichstag látogatásról (vagy mégsem?).




Befejezésül pedig a Reichstag kupolájában készült "önarckép".

Berlin


Nem szoktam európai uticélokról írni, de Berlinről muszáj. Még 2015. május elején jártam arra és azóta készülgetett ez a két poszt. Hát lassan, de biztosan itt van.


Berlint (mármint a keleti felét) a nyolcvanas években többször is megjártam. Itt léptem át a határt nyugatra is először 1987-ben. Itt voltam 1989 novemberében, amikor a helyiek kalapáccsal és vésővel - szó szerint - szedték szét azt a falat, melyet pár évvel korábban - kelet - német barátaim könnyes szemmel nézve áthatolhatatlannak tartottak saját életük alatt (én persze már akkor is úgy gondoltam, h nem tart már sokáig, bár nem tudom miért gondoltam így, de elmondtam nekik, ők meg nem hitték el).

Végül nekem lett igazam és ezt meg is hálálták később egy saját maguk kitermelte fal darabkával, amit azóta is életem egyik legszebb ajándékának érzek - és ezt tudom is miért gondolom így.

Azóta néhány pár napos látogatáson kívül nem jártam Berlinben. Most hat napig ismét "berlini" lettem és ez nagyon jó volt.

Végignéztem számos régi és új helyet. Nem hiszem, h Berlinről ez a legérdekesebb blog bejegyzés lesz a neten, de hátha vkinek meghozza egy látogatáshoz a kedvét.

A kötelező kültéri programokat csak felsorolom (egy Berlin WelcomeCard segítségével be is cserkészhetők): Alexander Platz, Unter den Linden, Potzdamer Platz,

Kicsit utazni kell, de még mindig ingyen:



Bernauer strasse (itt a felszínen is van egy érdekes emlék kiállítás, a képen a régi aluljáró) és



East side gallery, ahol a fal egy eredeti darabját és a történetét lehet megismerni.

Ami talán megér egy belépőt:



a Fal múzeum a Checkpoint Charlie mellett (a kép a közeli utcán készült).



Onnan nem messze a Topography of Terror (ingyenes, részben szabadtéren).

Kilátás a TV toronyból (a képen a régi városháza),



a Berlin Dóm (ami több, mint egy templom).






Vele szemben a Humboldt fórum kockája (benne némi magyarázattal arra, h mit is építenek ott éppen mögötte).




Ez a város legrégebbi része: Nikolaiviertel - jó egy kis sétára. 

Innen nem messze a DDR múzeum, Trabi túra (ha a magyar valóságban kimaradt volna), no meg sok más ismerős tárgy (legalábbis nekem).

Ajánlom még: C/O Berlin fotókiállításait is (ha vki szereti a szép fotókat itt mindig van vmi érdekesség)

Már előre bejelentkeztünk online a Reichstag (Német parlament) egyébként ingyenes, vezetett látogatására. Nagyon régen terveztem, h megnézem a felújított épületet a kupolával. Nagyon igényes vezetett túránk volt, három kérdésből két helyi márkás cukorkát sikerült jó válaszokkal megszerezni. 


Ez még 1945-ből maradt felirat (bent az épületben, afféle mementó).


Képviselőkre emlékezünk (vasdobozok).


A kupola az ülésteremből nézve.


Az ülésterem, ahogy a TV-ből is ismerhetjük.


A tetőn sétálva (háttérben a TV torony)


És a tetőről a Brandenburgi kapu ...



Ez pedig az oda vezető útról.

A közelben van a Holokauszt Emlékmű:




A Szovjet emlékmű:



 Mindenkinek ajánlom ezt a várost. A felkészüléshez ez egy hasznos oldal lehet.